Page 82 [82]
3. EREDMÉNYEK
A következő részben a kutatás eredményeit mutatjuk be, alapvetően a két fő
kutatási kérdés, illetve az alábontott rész kutatási kérdések logikája mentén. Az
egyes alfejezetek a rész kutatási kérdésekre épülnek, így egy alfejezetben több, a
kutatásmódszertani részben bemutatott adatbázis felhasználására is sor kerülhet.
Ebben a logikában az eredmények narratív bemutatása történik meg, nem pedig
az egyes adatbázisok ismertetése, lineáris bemutatása a hipotézisek mentén. Ez
a megoldás a monografikus forma miatt indokolt, így értelmesebb és logikusabb
a törzsszöveg folyása.
Az első részben a képességformálás és a képességfelhasználás dinamikájá¬
ra vonatkozóan mutatjuk be leíró és értelmező eredményeinket, amely az első
két fejezet keretében a makro-perspektívára (elsősorban regionális különbségek
elemzésére), míg az utolsó két fejezet keretében inkább a mikroperspektívára
fékuszälunk. Természetesen ezek a szintek nem kezelhetők egymás nélkül, így az
összegzésben ezek összefüggéseire fókuszálunk majd. Az első két részfejezetben
bemutatjuk azt a skálát, amelyet a 21. századi kompetenciák digitális eszközökkel
támogatott fejlesztésének képességére alakítottunk ki, mint a képesség-ökoszisz¬
téma szempontjából megragadott, a pedagógusprofessziót a digitális transzfor¬
máció kihívásainak szempontjából értelmező indikátor. A bemutatás mellett
ennek a kompetenciának az értelmezésére, fejlettségére és regionális dinamikájára
fókuszálunk. Az utolsó két alfejezetben azokra a digitális oktatási stratégiákra
fókuszálunk, amelyek leírják a 21. századi kompetenciák fejlesztése szempontjából
kiaknázható lehetőségeket a digitális oktatás keretében. Bár ezek az adatok az
egyes pedagógusok egyéni válaszaiból fakadóan kerültek kialakításra, továbbra
is alkalmazzuk a regionális aspektust. Mivel ökoszisztémaként kezeljük a rend¬
szert, ezért ezekben a fejezetekben párhuzamosan kezeljük és összehasonlítjuk a
köznevelési és a felsőoktatási (pedagógusképzési) alrendszereket.
A második részben a második kutatási kérdésre fókuszálva az egyéni és szerve¬
zeti alkalmazkodás különböző aspektusait mutatjuk be. Kitérünk az alkalmazott
pedagógiai stratégiákra a veszélyhelyzet során, illetve később az érettebb döntések
meghozatala során. Mindezek viszonylatában vizsgáljuk a szervezeti tényezők
(szervezeti kultúra, tanulószervezeti viselkedés) hatását a digitális oktatás meg¬
valósítására, illetve a technológiaelfogadás és -használat bejóslására (kibővítve és
mélyítve a korábban bemutatott modellek értelmezését). Végül pedig kifejezetten