Seite 68 [68]
66 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
keretrendszerére építünk, de elméleti alátámasztás szempontjából Falloon tanári
digitális kompetenciamodellje is fontos elemekkel szolgál az eredmények értel¬
mezéséhez. Szervezeti szempontból is a digitálisan kompetens szervezet leírására
törekedtünk, amely vonatkozásában több modellt is ismertettünk. A kutatásunk
során a DigCompOrg keretrendszere került felhasználásra.
Figyelembe véve a pedagógiai szempontokat, az egyéni és a szervezeti tényezők
együttes vizsgálata arra vezetett minket, hogy az oktatási szektor kapcsán kifeje¬
zetten a pedagógus professzióra fókuszáljunk az elemzésünk során. A professzió
egyéni (tanulás, fejlődés és autonómia), illetve szervezeti (elszámoltathatóság,
ellenőrzés és támogatás) megközelítése olyan integráló keretrendszert biztosított
a kutatás számára, amelyben együttesen elemezhetők az egyéni, szervezeti és
környezeti tényezők hatásai.
A környezeti tényezők összegző figyelembevétele során a képesség-ökoszisztéma
szemléletet alkalmaztuk. , A képesség-ökoszisztéma munkavállalói kompetenciák
önfenntartó hálózata egy adott ipar vagy régió vonatkozásában" (Windsor AL
corso, 2008, o. 5). A kutatás során egy konkrét munkavállalói kompetenciára, a
tanárok digitális kompetenciájára fókuszáltunk és ebből a szempontból vizsgáltuk
a képességformálás és a képességhasznosítás dinamikáját. Az oktatási szektor
szempontjából rugalmas az átjárás a két alrendszer között, hiszen a képességfor¬
málás mind a pedagógusképzésben, mind pedig a gyakorlat közben, munkahelyi
tanulás keretében is értelmezhető. Mivel elsősorban pedagógiai kompetenciákra
fókuszálunk, ezért ugyanazok a kompetenciák, amellyel a képességformálás
történik, egyben a képességek hasznosítását is jelentik. Az ökoszisztéma meg¬
nevezés a biológiai fogalom asszociációja alapján jött létre, így Finegold (1999)
alapján a kutatásunk szempontjából figyelembe vehetjük a katalizátort (digitális
transzformáció, felerősítve a pandémia hatásával), illetve a kölcsönös függőségi
viszonyokat (iskola-egyetem, illetve az oktatástechnológiai ipar együttműködése
és kölcsönhatása a digitális pedagógiai kompetenciák fejlesztése kapcsán). Az
ökoszisztéma megközelítés másik két fontos eleme a tápanyag és a támogató
környezet, amelynek megléte elsősorban oktatás- és fejlesztéspolitikai kérdés. Az
ökoszisztéma szemlélet továbbá a regionalitás kérdését is felveti, amely egy fontos
elemzési szempont lesz a kutatásunk során.
A környezeti tényezők kapcsán elemezhetjük a rendelkezésre álló hazai és
nemzetközi adatok alapján a digitális fejlettség és érettség szintjén (országosan
és a szervezetek, egyének szintjén). Nemzetközi mérések (CEDEFOP, PIA AC)
alapján megállapíthatjuk, hogy Magyarországon nem hatékony a képességpárosítás
(képességkereslet és -kínálat összehangolása) és alapvetően alulteljesítünk a digitális
kompetenciák területén. A pedagógus professzió tagjaira alulfoglalkoztatottság/
túlképzettség jellemző a munkavégzés során elvárt feladatokat tekintve, azonban a
digitális képességek tekintetében képességrésről (skills gap) beszélhetünk. A ma¬