Page 59 [59]
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 57
jelennek meg a modellekben, mint például a vezetés elköteleződése és támogatása,
a munkatársak folyamatos szakmai fejlődése, az infrastruktúra biztosítása stb.
Ezek az elemek ugyanúgy megjelenhetnek, ha a keret nem a digitális érettség
lenne, hanem mondjuk a fenntarthatóság kihívásaihoz való igazodást helyeznénk
a fókuszba. Éppen ezért a következő fejezetben ezen megfontolások gyökereit, a
szervezeti alkalmazkodás és tanulás területét tekintjük át (fókuszálva az oktatás
digitális transzformációjának keretére), bemutatva olyan alapvető modelleket,
amelyek hasznosak lehetnek az általános változási, alkalmazkodási, fejlődési
folyamatok elemzésében és megértésében. Kutatásunk alapvető elméleti kereteit
ezek a megközelítések adják. Látni fogjuk, hogy a bemutatott elméleti keretek
néhány eleme visszaköszön a digitális érettség modellekben, de jól körülírják az
egyéni digitális kompetencia sajátosságait, fejlesztési lehetőségeit is, valamint a
technológia integráció egyéb folyamatait és modelljeit. Éppen ezért a szervezeti
alkalmazkodás és tanulás elméletére egyfajta integratív elméleti keretként tudunk
tekinteni, amelyből levezethetők kutatásunk alapvető kérdései is.
1.2.3.2. Szervezeti alkalmazkodás és tanulás
A szervezeti alkalmazkodás (organizational adaptation) örökzöld témának tekint¬
hető a szervezetelméleti szakirodalomban, gyakorlatilag a stratégiai menedzsment
fő céljának tekinthető. Az idő előrehaladtával természetesen ennél a fogalomnális
megfigyelhető a különböző kifejezések, megközelítések elterjedése, a konceptuális
fókusz hiánya. Egy általánosabb definíció értelmében a szervezeti alkalmazkodás
a szervezeti tagok által végzett tudatos döntéshozás, amelyek alapján megfigyel¬
hető cselekvések által csökken a távolság a szervezet és környezete között (Sarta
és mtsai., 2021). A definíció alapvetően a szervezet-környezet interakciójára,
illeszkedésére (, fit") épít, nem véletlen, hogy az alkalmazkodás, adaptáció annak
biológiai megfelelőjének analógiájaként tekinthető. Olyan fogalmak jelennek
meg az alkalmazkodás kapcsán, amelyek jól köthetők a tanulás és a változás fo¬
galmaihoz (visszajelzés a környezettől, a viselkedés alakítása stb.). A szervezeti
alkalmazkodással foglalkozó irodalom gyakran foglalkozik az erőforrások és
viselkedésváltozás; a rutinok, kapacitások és tudás; irányítás és érintett-menedzs¬
ment; valamint a versenyképesség és intézményi nyomások területével. A szervezeti
alkalmazkodás keretében a szerzők gyakran foglalkoznak a szervezeti kultúra,
szervezeti tanulás, változásmenedzsment, illetve az innováció kérdéskörével (Sarta
és mtsai., 2021), amelyek az oktatási szervezetek alkalmazkodásával foglalkozó
irodalmakban, illetve a tanulás szempontjából is kiemelt területek. Ez különösen
igaz, ha a tanulásnak egy olyan definícióját vesszük, amely adaptív viselkedésvál¬
tozásként tekint a fogalomra (Nahalka, 2003), amit egyaránt értelmezhetünk az
egyénre, illetve a szervezetre is.