Seite 58 [58]
56 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO ..,
3.4. A szakmai fejlődés informális lehetőségei
4. Iskolai digitális kultúra
4.1. Szervezeti kommunikáció
4.2. Digitális énmegjelenítés
4.3. A digitális tartalmak etikus használata
4.4. Szakmai hálózatok és partneri kapcsolatok
4.5. Digitális tartalmak létrehozása és megosztása
5. Infrastruktúra
5.1. A digitális eszközpark fejlesztése és beszerzése
5.2. Tanulási terek (fizikai és virtuális környezet)
5.3. Hálózati infrastruktúra
5.4. A digitális eszközpark működtetése
5.5. Szabályzatok, biztonság és adatvédelem
5.6. A digitális eszközpark biztosítása
5.7. Saját informatikai eszközök használata (BYOD, Bring Your Own Device)
A DNR rendszer elemei átfogóan közelítik meg a digitális transzformáció kérdés¬
körét. A korábban már hangsúlyozott elemek mellett kiemelésre kerül a digita¬
lizáció átgondolása az iskolák adminisztratív működését tekintve. A technológia
használat kapcsán érzékelhető, hogy a hangsúly a pedagógiailag tudatos eszköz¬
használat felé tolódott, explicitebbé váltak a pedagógiai tervezés szempontjai.
Szofisztikáltabb lett akommunikáció területe is, megjelenik a digitális énmegje¬
lenés, amely az iskolák marketingje szempontjából lehet fontos.
A fejezet keretében számos digitális érettség modellt áttekintettünk. Jól látható,
hogy az üzleti/tanácsadói világ és ezzel párhuzamosan a menedzsment tudomá¬
nyok területe domináns ezen modellek kialakításában, tesztelésében. Az oktatás
területén is számos hazai, nemzeti, nemzetközi kezdeményezést azonosítottunk
és mutattunk be. A modellek változó módon helyeznek hangsúlyt a vezetés, a
stratégia, az implementáció, az innováció, a szervezet, a pedagógiai folyamatok, az
adminisztráció, az infrastruktúra és egyéb tényezők szerepére. Általában elmond¬
ható, hogy a legtöbb modell konceptuális keretek között marad vagy a gyakorlati
kipróbálás szintjéig jut el. Az esetek többségében azonosíthatunk tudományos
igényű kutatási folyamatokat a modellek kialakításában, de a legtöbbször korábbi
modellek szintézisére, szakirodalmi áttekintésre és szakértői adatgyűjtésre, véle¬
ményezésre épiilnek és pszichometriai elemzésiik elmarad vagy még varat magara.
Erdemes a modellek mögött meghúzódó elméleti és gyakorlati megfonto¬
lásokat is áttekinteni, amely elemekre már utaltunk az egyes modellek esetén.
A modellek hátterében alapvetően egyfajta változásmenedzsment logika áll: ho¬
gyan képesek az intézmények úgy működtetni és átalakítani a saját rendszerüket,
folyamataikat, hogy alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz (jelen esetben a
digitális transzformáció kihívásaihoz). Ezért több esetben olyan általános elemek