Seite 55 [55]
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 53
es tanitäs; IKT kultüra; IKT erőforrások és infrastruktúra. Az elemek leírásából
jól látható, hogya DMFHEI modell figyelembe veszi a felsőoktatási intézmények
sajátosságát, kitér a tanulás-tanítás mellett a felsőoktatás további misszióira (kuta¬
tás, harmadik misszió), illetve olyan logikába ágyazza a digitális érettséget, amely
jól illeszkedik a felsőoktatási intézmények működéséhez (pl. minőségbiztosítási
folyamatokba való ágyazás). Természetesen ez utóbbi nem zárja ki, hogy például
a köznevelési rendszerre vonatkozó modellek esetén is érvényesüljön a minőség¬
biztosítási logika. Ebből is látható, hogy az alrendszerek tanulhatnak egymástól,
illetve, ha speciálisan egy határátlépő területet vizsgálunk (pedagógusképzés),
akkor kifejezetten előremutató lenne az alrendszerek összekapcsolása.
Egy újabb, felsőoktatásra fókuszáló modell következik, amely az Európai
Bizottság és az OECD együttműködésében született. A HElnnovate (szójáték
a felsőoktatási intézmény angol elnevezésének rövidítéséből — higher education
institution — és az innováció angol megnevezéséből) egy ingyenes önértékelő
eszköz, amely köré egy komoly szakmai közösség és platform épült, ahol külön¬
böző útmutatók, workshop leírások, esettanulmányok, jó gyakorlatok érhetők el
a modellhez kapcsolódóan. A modell alapvetően a vállalkozói egyetem (entrepre¬
neurial university) koncepciójához kapcsolódik és később került kiegészítésre egy
olyan dimenzióval, ami a kutatásunk szempontjából is érdekes lehet. Jelenleg a
modell az alábbi dimenziókat méri fel: vezetés és irányítás; szervezeti kapacitás:
emberek, erőforrások, ösztönzők és díjak; vállalkozói oktatás és tanulás; a vállal¬
kozók felkészítése és támogatása; digitális átállás és digitális képesség; vállalkozói
ökoszisztéma és hálózatok; a nemzetközi intézmény; a vállalkozó szemléletű
felsőoktatási intézmény hatása. A nyolc dimenzióból csak egy irányul kifejezetten
a digitális érettségre (hiszen a modell eredendő fókusza nem ez volt) és annak a
részletes leírása is alapvetően arra fókuszál, hogyan tudja a digitális átállás tá¬
mogatni a vállalkozói egyetem kialakítását. A vizsgált dimenzióban megjelenik
a szervezeti kultúra, a stratégia, az infrastruktúra, a digitális eszközök oktatási
gyakorlatban való használatának támogatása, a nyílt oktatási segédanyagok (OER
— open educational resources) használata, illetve a fenntarthatóság és az inklúzió
dimenziója is (HElnnovate, 2023). A modell előnye, hogy nemcsak önmagában
vagy általában a minőség és a hatékonyság fejlesztése érdekében jelenik meg a
digitális transzformáció, hanem itt kifejezetten szervezeti, vezetési, pedagógiai
célt kap (vállalkozói egyetem fejlesztése, vállalkozói szemlélet fejlesztése).
Végül pedig a DigCompOrg keretrendszer bemutatására kerül sor. A modell egy
komplex kutatásfejlesztési projekt eredményeként alakult ki, amelynek keretében
több, oktatásra specializált modellt is részletesen elemeztek. Az így kialakított
modell hét tematikus elemet tartalmaz, ami 15 alelemre bomlik, amit összesen
74 indikátor ír le. A modellhez tartozik még egy további üres elem, amit az adott
szektor sajátosságai mentén lehet feltölteni, specifikálni. Így a modell rugalmasan