Seite 53 [53]
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 51
megoldások kihasználása, a főbb rendszerek digitalizálása, biztonság), ügyfél
(hibrid interakciós csatornák az ügyfelekkel, ügyfelek véleményének, elégedett¬
ségének felmérése, ügyfelek bevonása), humán erőforrás (képességek fejlesztése,
rugalmas munkamegoldások). Hasonló elemek jelennek meg itt is, mint az előző
áttekintésben. Ami talán kiegészítésre, , lefordításra" szorul az oktatás területén,
az az ügyfél. Kifejezetten érdekes kérdés, hogy kit és hogyan tekint ügyfélnek az
oktatás különböző szinteken (pl. oktatáspolitika, köznevelés, felsőoktatás stb.).
A digitális transzformációs modellek szempontjából gondolhatunk a tanulóra is,
mint ügyfél, ebben az esetben a tanulási élmény (learning experience) feltérképezése,
az adatok felhasználása (learning analytics) lehet egy fontos fejlesztési irány. Ebben
az értelemben az ügyfelekkel való együttműködés és bevonás a tanulók bevonását
jelenti a tanulási-tanítási folyamat tervezésébe, megvalósításába. Iekinthetünk
a szülőkre is ügyfélként ebben az esetben, így például átgondolható egy iskola
szempontjából, hogy milyen csatornákon, mit és hogyan kommunikál a szülőkkel.
Láthatjuk, hogy az üzleti világ modelljei jól értelmezhetők és lefordíthatók
az oktatás világára is. Ezeket a tapasztalatokat felhasználva, a következő részben
kifejezetten az oktatás területére fókuszáló modelleket tekintünk át. A szóhasz¬
nálat egységesítése érdekében ezeket a modelleket átfogóan szervezeti digitális
érettség modelleknek fogjuk hívni.
1.2.3.1. Szervezeti digitális érettség modellek az oktatás területén
Ahogyan az egyéni kompetenciák területén, úgy a szervezetekre vonatkozóan is
fejlesztett egy modellt az Európai Unió Közös Kutatási Központja. A digitálisan
kompetens oktatási szervezetek európai keretrendszere (Dig CompOrg — Europe¬
an Framewotk for Digitally-Competent Educational Organisations) talán az egyik
legátfogóbb modell ezen a területen. Létrehozása kapcsán a szerzők 14, kifeje¬
zetten oktatásspecifikus modellt tekintettek át. A fejezet fókusza a DigCompOrg
keretrendszer bemutatása lesz, de előtte bemutatunk néhány más modellt is,
hogy összehasonlításban tudjuk értelmezni a DigCompOrg felépítését. Először
röviden bemutatjuk a magyar fejlesztésű eLEMÉR rendszer sajátosságait, majd a
horvát fejlesztésű digitálisan érett iskolák keretrendszerét (FDMS — Framework
for Digitally Mature Schools) és annak felséoktatasi valtozatat (DMFHEI - Digital
Maturity Framework for Higher Education Institutions) elemezziik. Végiil a fels6ok¬
tatäs-specifikus HEInnovate projekt megközelítését mutatjuk be. A tapasztalatok
összegzéseként áttérünk a DigCompOrg keretrendszer bemutatására, zárásként
pedig röviden megemlítjük a magyarországi gyakorlatban megjelenő aktuális
kezdeményezéseket.
Az első modell, amit bemutatunk, a magyar fejlesztésű eLEMÉR, amely az
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) munkatársai által készített modell,