Seite 52 [52]
50 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO ..,
1.2.3. À technolégiaintegräcié és -elfogadds szervezeti tényezői
Az egyéni tényezők részletesebb ismertetése után most a szervezeti szint sajátos¬
ságait vizsgáljuk meg. Ezen a területen dominálnak a menedzsment területéről
származó tanulmányok, hiszen a digitális transzformáció kapcsán számtalan
változásmenedzsment, üzleti modell innováció, szervezetfejlesztés területét érintő
tanulmány foglalkozik digitális érettség (digital maturity) modellekkel. Ezek a
modellek erőteljesen üzleti fókuszúak, így nem minden elemükben átemelhetők
az oktatás világára, azonban érdemes néhány összegző tanulmányt áttekinteni,
hogy felmérjük, az oktatási szektor mit tanulhat ezek eredményeiből.
Teichert (2019) 22 különböző modellt tekintett át szisztematikus szakiroda¬
lomelemzésében. A modellek leggyakrabban érintett elemei a digitális kultúra
(a digitális transzformációnak kedvező szervezeti kultúra elemek, mint például
kockázatvállalás, no-blame kultúra, ügyfélközpontúság stb.), a technológia (a
rendelkezésre álló infrastruktúra), a folyamatok (a digitalizációt, automatizációt
és rugalmasságot támogató folyamatok), a digitális stratégia (hosszú távú stra¬
tégiai megközelítés a digitális megoldások felhasználására az üzleti folyamatok
átalakítására, fejlesztésére), illetve a szervezet (vezetés, struktúra, kereszt-funk¬
cionális együttműködések, digitális stratégia implementációja stb.), ha csak a
leggyakoribb elemeket említjük. A felsorolt elemek egy része jól értelmezhető az
oktatás világában is. Az oktatási intézmények esetén is beszélhetünk szervezeti
kultúráról, amelynek egyes elemei támogathatják a digitális transzformációt, meg¬
jelennek a konkrét oktatástechnológiai eszközök, illetve a folyamatok esetében,
elsösorban a tanuläs-tanitäs, de akár az adminisztráció folyamataira is gondol
hatunk. Ugyanúgy releváns lehet egy oktatási intézmény számára is egy digitális
transzformáció stratégia kialakítása és szintén figyelembe vehetők a specifikus
szervezeti jellemzők is (vezetés, munkakézésségek, hálózati együttműködés stb.).
Ha tovább elemezzük a leggyakrabban előforduló dimenziót (digitális kultúra),
akkor az elemzett modellekben olyan elemeket találhatunk mint a tudásmegosz¬
tás, szervezeti tanulás, együttműködés, nyílt kommunikáció, felhatalmazás stb.
( Teichert, 2019). A felsorolt tényezők előtérbe helyezik a pedagógusok folyamatos
szakmai fejlődésének egyéni és szervezeti komplexitását — erre a területre még
részletesebben is kitérünk a következőkben.
Bumann és Peter (2019) 18 modell szintézise alapán állították fel modelljü¬
ket, amely az alábbi összegző területeket tartalmazza: stratégia (létező digitális
stratégia, dokumentációs és kommunikációs stratégia, rendelkezésre álló erőfor¬
rások, új trendek felfedezés), szervezet (partneri kapcsolatok az ökoszisztémával,
szervezeti agilitás, keresztfunkcionális együttműködés, innovációs tevékenység),
kultúra (szabadság a kísérletezésben, erős elköteleződés a vezetés részéről, pél¬
damutató digitális vezetők), technológia (új lehetőségek kiaknázása, modern