Page 46 [46]
44 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
2. pedagógiai tudás (PK — pedagogical knowledge): általános tudás a tanulás¬
tanítás folyamatairól és gyakorlatáról.
3. technológiai tudás (TK — technology knowledge): általános tudás az oktatásban
használatos eszközökről (pl. tankönyv), digitális eszközökről (pl. laptop) és
szoftverekről (pl. Geogebra). Ez a dimenzió általános technológiai tudást
jelenít meg (pl. hogyan kell telepíteni egy szoftvert).
4. pedagógiai szaktárgyi tudás (PCK — pedagogical content knowledge): annak
a tudása, hogyan lehet a leghatékonyabban tanítani egy bizonyos szaktárgyi
elemet, figyelembe véve a tartalmi elemek szerveződését, a diákok előzetes
tudását, a tudáselemek reprezentációját stb.
5. technológiai szaktárgyi tudás ( TCK — technological content knowledge): annak
a tudása, hogy bizonyos technológiai megoldások hogyan kapcsolhatók össze
a szaktárgyi tartalommal (pl. geometria tanítása Geogebra segítségével).
6. technológiai pedagógiai tudás (I PK — technological pedagogical knowledge):
annak a tudása, hogy hogyan lehet a technológiai eszközöket különböző
pedagógiai célokra felhasználni.
7. technológiai pedagógiai szaktárgyi tudás (TPCK — technological pedagogical
content knowledge): annak a tudása, hogy hogyan lehet egy bizonyos szaktárgyi
elemet a technológia segítségével hatékonyan bevinni a tanulási-tanítási
folyamatba.
Később a modellt kiegészítették a kontextus szerepével, megjelölve a kontextuális
tudás (XK — conteXtual knowledge) szerepét, amely a tanärok kontextusrél alko¬
tott tudását írja le. Ez kifejezetten releváns lehet a szervezeti aspektusok beeme¬
lésénél is, hiszen ez jelentheti például a szervezeti kontextusnak is az ismeretét,
amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a pedagógusok egy oktatástechnológiai újítást
vezessenek be intézményükben (Mishra, 2019).
A modell megfogalmazásában a , tudás" (knowledge) szót használja, pedig ér¬
telemszerűen az egyes dimenziókban megjelennek a tudás, ismeretjellegű elemek
mellett képességek és attitűdök is, így talán helyesebb lenne kompetenciaként
tekinteni a modell elemeire.
A TPACK modellt használó kutatások alapján például elmondható, hogy a
tanulók hasznosnak és hatékonynak ítélték meg azokat a nyelvi kurzusokat, ame¬
lyek a TPACK szellemiségében születtek. Kritikaként az fogalmazható meg, hogy
a modell kérdőíves formában való operacionalizálásában nehézségekbe ütközik
a határdimenziók pontos megfogalmazása és elkülönítése (].-J. Tseng és mtsai,.,
2022). Wang és munkatársai (2018) megerősítik a TPACK modell gyakorlati
hasznosítását a pedagógusképzésben, kiemelve annak a fontosságát, hogy a tanár¬
képzők modellezzék saját gyakorlatukon keresztül a technológia pedagógiailag
tudatos használatát. Szintén a pedagógusképzés területén vizsgálta meta-analízisük
keretében Ning és munkatársai (2022), hogy bizonyos intervenciók hogyan hatnak