Oldal 44 [44]
42 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
1.2.2. A technolögiaintegräciö es -elfogadäs egyeni tenyezöi
Kiindulva a TAM modelleket érintő kritikákból, illetve a kutatási eredmények
során tapasztalt kihívásokból, egy logikus irány lehet, ha a mérőeszköz tételeit
vizsgáljuk át. Ha nem bővítésben, hanem mélyítésben gondolkozunk (Bagozzi,
2007) és megvizsgáljuk a várható szükséges erőfeszítés dimenzióját, ami több
kutatásban is problémásnak mutatkozott, akkor itt adódik egy lehetőség. A vár¬
ható szükséges erőfeszítés dimenziója, amely tulajdonképpen azt írja le, hogy a
kitöltő mennyire érzi úgy, hogy könnyű lesz az eszköz használata, olyan tételeket
tartalmaz, ami az egyén kompetenciáira vonatkozik (pl. Rendelkezem azokkal
a kompetenciákkal, amely az adott eszköz használatához szükséges.). Témánk
szempontjából adódik a lehetőség, hogy ezt a dimenziót átértelmezzük, kibövit¬
sük egyéni szintű tényezőkkel, amely a pedagógusok digitális kompetenciájára
vonatkozik. Feltételezhetjük, hogy egy digitálisan kompetens pedagógus jobban
tudja, hogy egy adott digitális megoldást hogyan tud felhasználni a pedagógiai
folyamatban (tehát vélhetőleg magasabb teljesítményelvárásokkal rendelkezik).
Értelemszerűen, ha a kitöltő képzett a digitális pedagógia területén, akkor nem
fog neki nehézséget okozni a digitális megoldások használata (várható szükséges
erőfeszítés). A digitáliskompetencián keresztül beemelhető a társas hatások (a pe¬
dagógusok együttműködésre épülő, munkahelyi tanulásán keresztül például), illetve
az elősegítő tényezők szerepe (vezetői támogatás, infrastruktúra stb.). Hasonló
elképzelések mentén építették fel kutatásukat Antonietti és munkatársai (2022)
a szakképzésben oktató pedagógusokat vizsgálva, illetve Rahimi és munkatársai
(2022) akik a felsőoktatásban oktató munkatársak körében vizsgálták ugyanezt.
A két említett kutatás megerősíti a tanári digitális kompetencia szerepét a tech¬
nológiahasználat bejóslásában.
A következő alfejezetben áttekintjük a legrelevánsabb modelleket, amelyek
a pedagógusok digitális kompetenciáinak leírására irányulnak és bemutatunk
néhány friss kutatást, amely ezeket a modelleket használja.
1.2.2.1. Pedagógusok digitális kompetenciája
A kompetencia fogalmát általában Falus (2005, o. 6) alapján úgy értelmezzük, mint
,pszichikus képződmények olyan rendszere, amely felöleli az egyénnek egy adott
területre vonatkozó ismereteit, nézeteit, motívumait, gyakorlati készségeit, s ezáltal
lehetővé teszi az eredményes tevékenységet" Korthagen (2004) hagymamodellje
a kompetenciák tudás, képesség és attitűdként való értelmezését a környezet és
a cselekvés függvényében, valamint a nézetek, hitek és a szakmai önazonosság,
elhivatottság keretében mélyíti. Ezen keretek alapján értelmezhetjük a tanári di¬
gitális kompetenciát (tudás, képesség, attitűd) annak (szervezeti) környezetében