Seite 42 [42]
40 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
Végül a harmadik lépés során a pedagógusok a tanulási-tanítási tevékenység után
elemzik tevékenységüket és módosítanak a gyakorlatukon, ha szükséges. A modell
egy jól hasznosítható, gyakorlati eszköz, folyamatleírás, a technológia integráció
pedagógiailag tudatos átgondolásához.
A következő modell a Technológia Integráció Mátrix (TIM), amely egyrészt
az első blokkban bemutatott modellekhez hasonlóan szintekre épít (belépőszint,
átvétel szintje, adaptációs szint, beillesztés szintje, átalakítás szintje), másrészt
viszont egy tanulási környezet öt jellemzőjét veszi sorra (aktív, kollaboratív, konst¬
ruktivista, autentikus, célvezérelt tanulás). A mátrix a tanulási környezet jellemzői
mentén írja le a különböző szinteket, így egy részletesebb indikátorrendszerrel
rendelkezik, mint elődei és erőteljesen épít a pedagógiai tudatosságra a tanulási
környezet fogalmának beemelésével (Harmes és mtsai., 2016). A modell inkább
tanácsadói jelleggel hasznosítható, elérhetősége is korlátozott ilyen szempontból,
kevésbé jelenik meg a kutatásokban.
Végül a korábbiakban bemutatott modellek egyes elemeit ötvöző, de egy¬
szerűbb megközelítést tartalmazó modellt mutatunk be, amelyet kutatásunk
során is felhasználtunk. A PIC-RAT modell két dimenziót egyesít. Egyrészt arra
fókuszál, hogy a tanulók milyen kapcsolatba kerülnek a technológiával, milyen
szerepben kell használniuk azt: passzív (például meg kell hallgatniuk egy pod¬
castot), interaktív (pl. szimulációk manipulálása) vagy kreatív (videó készítése egy
adott tananyagtársaknak történő megtanítása érdekében). A másik dimenzióban
a modell azt vizsgálja, hogy az adott technológiai megoldás hogyan alakítja át a
pedagógus korábbi pedagógiai gyakorlatát: helyettesít (pl. digitális tanulókártyák
használata papíralapúak helyett), felerősít (pl. változáskövetés használata Google
Docs-ban társértékelés keretében), vagy átalakít (pl. a tanulók információt gyűjte¬
nek a helyi közösségükről mobiltelefonon található GPS segítségével) (Kimmons
és mtsai., 2020). A modell nemcsak különböző szinteket különít el, de a tanuló
és a tanár szempontjából egyaránt vizsgálja az integráció kérdését. A modellben
megjeleníthetők konkrét eszközök, folyamatok és egyéb pedagógiai módszerek
is, tehát komplexen használható. A modell felépítéséből következik, hogy a fó¬
kusz a pedagógiai célokon van, hiszen egy konkrét eszközt a mátrixban bárhol el
lehet helyezni, annak függvényében, hogy mire használja az adott pedagógus (pl.
a Google Classroom lehet egyszerűen egy fájlok feltöltésére használt tároló, de
egy interaktív, társértékelést lehetővé tevő platform is). A modell egyes elemeit a
3. ábra mutatja.