Page 39 [39]
OCR
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 37 technológia és a feladat jellemzőit és ezen tényezők illeszkedése alapján jósolja be az egyéni teljesítményt. Jól látható, hogy a technológiaintegráció és -elfogadás modelljeinek gazdag tárházával rendelkezünk. A fent bemutatott (korántsem teljes körű) példák elsősorban a szociálpszichológia, döntéselmélet, marketing, fogyasztói magatartás, információs rendszerek területéről érkeztek. A következőkben megnézünk néhány speciális modellt, amely kifejezetten az oktatás világára specializálódott. 1.2.1.2. A tecbnológiaelfogadási modellek tapasztalatai az oktatás területén Az oktatás területére vonatkozóan számos kutatás foglalkozik a technológia integráció kérdéskörével. Természetesen ezekben a tanulmányokban is jelentős szerepet töltenek be a TAM modellek, de más elemek is megjelennek. Egy, a köznevelés területére fókuszáló átfogó szakirodalom-áttekintés (Horváth, Káplár-Kodácsy, és mtsai., 2020) egy olyan modellt azonosított a leggyakrabban használt elméletek köréből, amelyet jelen tanulmány keretében inkább az egyéni tényezők mentén, a pedagógusok digitális kompetenciája során fogunk tárgyalni. A közelmúltban megjelent szakirodalmi áttekintések alapján érzékelhető, hogy a TAM modellek használata az oktatásban erőteljesen a felsőoktatás területére fókuszál (hallgatók, oktatók), olyan technológiákat előtérbe helyezve, mint az e-learning, tanuläsmenedzsment-rendszerek vagy a mobiltanuläs (Or, 2023). Az általános és középfokú oktatás keretében Bakarman és Almezeini (2021) azt vizsgálták, hogy milyen tényezők befolyásolják a szaúdi diákok e-learning használatát. Az UTAUT modell alapján a várható teljesítmény hatását emelték ki, míg például a várható erőfeszítés nem bizonyult szignifikáns prediktornak a modellben. Szintén jelentős szerepe volt az elősegítő tényezőknek. A bevont változók a használati viselkedés varianciájának 87,690-át magyarázták. Tolba és Youssef (2022) a köznevelésben tanító pedagógusok körében végezték vizsgálatukat a távoktatás elfogadására vonatkozóan és sikeresen megerősítették az UTAUT modell elemeit. Kutatásukban az alapmodellt kiegészitették az énhatékonysäg és a technológiai énhatékonyság elemeivel. Nem találtak különbséget a nemek között, azonban különbség mutatkozott a munkatapasztalat függvényében: a pályakezdő pedagógusok magasabbra értékelték a modell elemeit. A felsőoktatásból is kiemelve néhány példát, Zacharis és Nikolopoulou (2022) hallgatók e-learning használati szándékát bejósló kutatásában sem bizonyult szignifikáns prediktornak a várható erőfeszítés. Érdemes még kiemelni a kutatásból, hogy a UTAUT2 modell egyes elemeit hogyan alakították a szerzők az oktatás világának sajátosságaihoz. A vizsgált kontextusban nem volt releváns az ár-értékre vonatkozó tételek felvétele, ezért inkább a tanulásba fektetett idő és erőfeszítés megtérülésére helyezték a hangsúlyt (learning value). Új elemként ke
