Oldal 26 [26]
24 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
1.1.3. Kitekintés: sokkszerű hatások az elmúlt időszakban
a digitális oktatásban
Közhelyszerű megállapítás, hogy a digitális oktatás területén a változások egyre
gyorsabban jelennek meg és alakítják át a korábbi gyakorlatot. Éppen ezért fontos
idői perspektívába helyezni a könyvben bemutatott kutatást. A kutatási terv 2020
januárjában véglegesült, a kutatási célok, kérdések, a kutatási design úgy kerültek
kialakításra, hogy azokban értelemszerűen nem tudtak megjelenni azok a hatások
és lehetőségek, amelyek az elmúlt időszakban jelentősen felforgatták az oktatási
szektort. Ilyen közelmúltbeli események például a COVID-19 járvány kapcsán
előállt iskolabezárások, távolléti oktatás megvalósítása globális szinten (2020
márciusától Magyarországon), vagy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó,
a generatív nyelvi modellek növekvő kapacitását és képességeit a köztudatba is
beemelő ChatGPT (2022 novemberében). Ezenkívül néhány egyéb, hasonlóan
sokkszerű, de inkább bizonyos régiókra korlátozódó hatásokról is érdemes szót
ejtenünk, bár ezekre jelen tanulmányban nem térünk ki részletesen. Ilyen esemé¬
nyek például az ukrán-—orosz háború (Ukrajnából érkező menekültek, korlátozások
az orosz felsőoktatás szereplőivel szemben), a törökországi és szíriai földrengések
és egyéb természeti katasztrófák, illetve különböző konfliktusok miatt kialakuló
vészhelyzetek, amelyek mind veszélyeztetik az emberek alapvető jogát a minőségi
oktatáshoz valé hozzaféréshez (UNICEF, 2023).
A következő alfejezetekben először a pandémia kapcsán felmerülő, a digitális
oktatás szempontjából releváns nemzetközi és hazai tapasztalatokat összegezzük,
majd röviden kitérünk a mesterséges intelligencia szerepére az oktatás digitális
transzformációja szempontjából.
1.1.3.1. A digitális oktatás a pandémia tükrében
A COVID-19 vilägjärväny 2019 végén ütötte fel a fejét Kínában és soha nem lá¬
tott gyorsasággal terjedt el a világban. Magyarországon az első esetet márciusban
regisztrálták, március 16-tól pedig bezárásra kerültek az iskolák és tantermen
kívüli digitális munkarendet vezettek be. Az iskolabezárások különböző módon
zajlottak le az egyes országokban, így nehéz egységes következtetéseket levonni
a tanulságok alapján.
A nemzetközi szakirodalmi áttekintések alapján megállapítható, hogy a szak¬
irodalomban a fókusz erőteljesen a tanulási veszteségekre (learning loss) irányul,
hiszen az iskolabezárások alatt nem tudott ugyanaz a pedagógiai hozzáadott érték
megvalósulni, mint a jelenléti oktatás során. Az UNESCO (2021) statisztikái
szerint az iskolabezárások csúcsidőszakában (2020 április) több mint 1,6 milli¬
árd tanuló, 100 millió tanár volt érintett, több mint 190 országban. 2020-ban az