Oldal 25 [25]
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 23
ahhoz, hogy hatékonyan ellássa jelenlegi munkakörét. A második kérdés pedig
azt vizsgálja, hogy a kitöltő rendelkezik-e a megfelelő képességekkel ahhoz, hogy
akár a jelenlegi munkakörénél nehezebb, bonyolultabb feladatokat is ellásson.
A magyarországi pedagógusprofesszió esetében az 1. táblázatban látható módon
alakulnak az arányok (OECD, 2023b).
1. táblázat. A magyarországi pedagógusprofesszió képesség-ökoszisztémájának egyensúlya.
(PIAAC 2015 adatbázis alapján saját számítás)
Úgy érzi, hogy rendelkezik azokkal a készségekkel,
A pedagógusprofesszió tagjai amelyekkel a jelenlegi munkakörében elvártnál megter¬
Magyarorszägon (N = 178) helöbb feladatokkal is megbirközhat?
Igen Nem
Úgy érzi, hogy további Igen 34% 6%
képzésre van sziiksége
ahhoz, hogy jól meg¬
birkózzon jelenlegi Nem 55% 5%
feladataival?
A táblázat alapján jól látható, hogy apedagógusprofesszió képviselőinek több mint
fele úgy érzi, hogy bonyolultabb feladatokkal is képes lenne megbirkózni, további
képzés vagy felkészítés nélkül is. További 3496 azt nyilatkozta, hogy további képzés
esetén képes lenne komolyabb feladatokkal is megbirkózni. Ez azt jelenti, hogy a
magyar pedagógusprofesszió képviselői alulfoglalkoztatottak (vagy túlképzettek)
ahhoz a feladatkörhöz, amiben jelenleg dolgoznak. Természetesen ezek önbeval¬
lásra épülő adatok, így számolnunk kell torzító hatásokkal. Érdekes kérdés lenne
megvizsgálni ezt az összefüggést a kényszerű digitális átállás tapasztalatai után
is. Az a feltételezésünk, hogy a digitális munkarend kihívásai átalakíthatták a
fent jelzett dinamikát, amelyet megerősít az a tendencia is, amely az általános
munkaerőpiacra vonatkozóan jelzi a digitális kompetenciák iránti megnövekedett
keresletet. Éppen ezért összegzésként röviden elemezzük a digitális kompeten¬
ciák területét, mint lehetséges képesség-hézag (skills gap) a pedagógusprofesszió
képesség-ökoszisztémájában.
Ahogyan a képesség-ökoszisztéma sajátosságainak áttekintése kapcsán, illetve
korábban is említettük, a területet alapvetően befolyásolta, sőt felforgatta a CO¬
VID-19 järvänyhelyzet kapcsän vilägszerte bevezetett kényszerű távolléti oktatás.
Bár a kutatás tervezésekor ez a jelenség még nem volt látható, a kutatás egészét
alapvetően befolyásolta, így nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a sajátosságot.
A következő részben kifejezetten ezeknek a tapasztalatoknak a feldolgozására
fókuszálunk.