Seite 22 [22]
20 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
a nemzeti szabályozási, stratégiai és fejlesztési környezetet (pl. Köznevelési Stra¬
tégia, Digitális Oktatási Stratégia, pedagógus-életpályamodell stb.). A szervezeti
szint esetében fontos vizsgálati elem az együttműködés, szervezeti tanulás jelensé¬
ge, amelyek átfogóan a tanulószervezeti viselkedés koncepciójában jelennek meg,
de ugyanúgy fontos a szervezeti struktúra, szervezeti kultúra és a vezetési stílus
vizsgálata is. Az alrendszerekre specifikus tényezők között említhetjük például a
köznevelés esetén a munkaközösségek szerepét vagy a felsőoktatás esetén a disz¬
ciplináris silókat. Az egyéni szint szempontjából egyértelműen a tanárok tudását
kell kiemelnünk, amelynek értelmezésére a digitális pedagógiai kompetenciák
kapcsán még részletesebben is visszatérünk.
Mindezek vonatkozásában a továbbiakban bemutatjuk azokat a rendelkezésre
álló adatokat, amelyek alapján jellemezhetjük a magyarországi tanári munkaerőpi¬
acot, illetve a pedagógusprofessziót a képesség-ökoszisztéma megközelítés alapján.
A magyarországi pedagógusprofesszióra vonatkozó statisztikai adatokat vizs¬
gálva(KIRSTAT és DPR 2020-as adatok) megállapíthatjuk, hogy a 2019/2020-as
tanévben 134 390 teljes állásban foglalkoztatott pedagógus dolgozott a rendszer¬
ben, amelyből kb. 1096 (14 380 fő — a 60 év feletti pedagógusok létszáma) várhatóan
öt éven belül nyugdíjba fog vonulni (KIRSTAT, 2020). Ha a munkaerőpiaci adato¬
kat nézzük, akkor a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2020-as adatai alapján azt
láthatjuk, hogy 2017-2018-ban 934 fő végzett tanári mesterszakon (1292 hallgató
kezdte meg a tanulmányait 2017-ben egyéves és 2016-ban kétéves mesterképzési
szakon). A 934 végzett tanár közül a 2020-as adatok alapján 80,6296 (kb. 753 fő)
dolgozik. A 753 munkavállaló közül csupán 60,1690 (453 fő) dolgozik valamilyen
tanári munkakörben. Tehát a 2017—2018-ban végzett tanári mesterképzésre je¬
lentkezett 1292 főből (akik legalábbis a képzés ütemezése alapján időben végeztek)
ténylegesen 453 fő (kb. 3596) dolgozik ténylegesen a szakmában.
Az osztatlan tanárképzésre vonatkozóan Stéger Csilla (2023) cikke mutat rá
a legfrissebb elérhető adatokra és erősíti meg az előzőekben is bemutatott ten¬
denciät. A 2020-as adatokra építve a végzettek 79,1796-a dolgozik, ebből 70,1796
helyezkedett el tanári munkakörben. Ezeket az arányokat figyelembe véve a
2021-ben végzett 2960 főből valószínűsíthetőleg 1644 fő lépett tanári pályára.
A pedagógus korfát figyelembe véve körülbelül 2600-3000 főre lenne szükség a
létszám fenntartásához. Természetesen a tanárhiány, vagyis a tanárok iránti keres¬
let és kínálat egyensúlyhiánya több tényezőtől függ munkaerőpiaci szempontból,
amiben regionális tényezők is szerepet játszanak. Magyarországon a tanárhiány
(nemzetközi tendenciákkal párhuzamosan) a 2010-es évek közepéig lassan emel¬
kedett, majd átmenetileg csökkent, viszont 2016-tól gyorsan növekedett. Ennek
egyik oka a pályán elérhető relatív kereset, ami a növekedés ellenére is alulmaradt
az átlagos diplomás béren és 2014-től elkezdte egyre jobban elveszíteni az értékét.
Ehhez kapcsolódik, hogy ebben az időszakban növekedett a kereslet a diplomás