Seite 21 [21]
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 19
„A kepesseg-ökoszisztema munkavaällalöi kompetenciäk önfenntartó halözata egy
adott ipar vagy régió vonatkozásában" (Windsor 8 Alcorso, 2008, o. 5). A definíció
alapján a pedagógusképzés esetében ez a képesség-ökoszisztéma a pedagóguspro¬
fesszióhoz kapcsolódó tudás-, képesség- és attitűdelemeket jelenti egy adott régió
vonatkozásában.
A képesség-ökoszisztéma fogalmát a természetben azonosítható ökológiai
rendszerek metaforája alapján fogalmazta meg Finegold (1999), amely négy elemre
épül: katalizátor, tápanyag, támogató környezet és nagyfokú kölcsönös függőség
a részek között. A képesség-ökoszisztéma szereplői a munkáltatók, a képző in¬
tézmények, az egyének és a szakpolitikai kontextus (Windsor & Alcorso, 2008).
Az OECD képesség stratégia keretrendszerének megnevezései alapján a képző
intézményeket (vagy tágabban az oktatás és képzés világát, beleértve a formális
képzésen túl a nonformális és az informális tanulás lehetőségeit is) a képesség¬
formálás alrendszerének nevezzük (skills formation). A munkáltatók pedig tágabb
értelemben a képességeket hasznosító szereplők, vagyis a képességhasznosítás (skills
utilization) alrendszer részei. A nonformális és informális tanulás beemelésével a
képességformálás alrendszere nemcsak az oktatási intézményekre korlátozódik,
hanem figyelembe veszi például amunkahelyeken a munkahelyi tanulás lehetősé¬
geit is (így a képességformálás és a képességfelhasználás színterei felcserélhetők,
összevonhatók). Végül pedig a szakpolitikai kontextust a képesség kormányzás
(skills governance) alrendszerének tekintjük (OECD, 2019d).
1.1.2.2. A pedagógusprofesszió értelmezése
a képesség-ökoszisztéma megközelítés alapján
Kutatásunk fókusza nem teszi lehetővé, hogy részletesen bemutassuk a pedagó¬
gusprofesszió kialakulásának és fejlődésének történetét, így a fogalom bemuta¬
tásaként azzal az állítással kezdjük, hogy napjainkra már egy érett professzióról
beszélhetünk, amit egy folyamatosan változó rendszerként értelmezhetünk.
A professzió értelmezése során az autonómiát, mint az egyéni szakmai tőke inno¬
vatív és adaptív felhasználását helyezhetjük a középpontba (szakmai professzió).
A pedagógus munkája azonban nem légüres térben, hanem szervezeti környezetben
valósul meg (iskola, egyetem stb.), amely a szervezeti professzió fogalmát is előtérbe
helyezi. Míg a szakmai professzió esetén a tanulás és a fejlődés kiindulópontja az
autonómia, addig a szervezeti professzió esetén az elszámoltathatóság keretrend¬
szere (amit támogatásként és ellenőrzésként is értelmezhetünk) befolyásolja azt.
Ezeket a folyamatokat rendszer-, szervezet- és egyéni szinteken is azonosíthatjuk
(Szivák és mtsai., 2020).
A rendszerszint tekintetében megemlíthetjük a nemzetközi hatásokat (pl.
Európai Uniós szakpolitikák, támogatások, nemzetközi szakmai szervezetek),