Oldal 20 [20]
18 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
nárképzők hogyan tudják saját tanulási-tanítási gyakorlatuk minőségét fejleszteni
a digitális megoldások segítségével (Kaminskiené és mtsai., 2022). Kutatásunk így
magában foglalja a technológiára vonatkozó tényezőket (a technológia hatékony
integrálása a tanulási-tanítási folyamatokba), az egyéni tényezőket (digitális peda¬
gógiai kompetencia) és a szervezeti kontextust (digitálisan kompetens szervezet).
Ezekre a tényezőkre számos, a nemzetközi irodalomban is elfogadott modell
létezik, amelyek a következő fejezetekben bemutatásra kerülnek. Természetesen
nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy mindezekre a tényezőkre, folyama¬
tokra az elmúlt időszak veszélyhelyzeti távolléti oktatása, digitális munkarendje
felerősítő hatással voltak (Bozkurt & Sharma, 2022), amelynek hatdsairél egy
rövid összegzést adunk.
Kutatásunk során nem specifikus technológiákra vagy konkrét személyekre,
szervezetekre helyeztük a hangsúlyt, hanem egy professzióra (pedagógus pro¬
fesszió), annak is a digitális transzformáció által befolyásolt képességeire. Ennek
köszönhetően tudjuk komplexen értelmezni a képességformálás (skills formation)
és aképességfelhasználás (skills utilization) dinamikáját, amelyhez a képesség-öko¬
szisztéma szemlélet biztosít elméleti keretet. A következő fejezetben ezeket a
koncepciókat mutatjuk be részletesebben.
1.1.2. A pedagógus professzió értelmezése a képesség-ökoszisztéma szemléletben
Jelen fejezet a , Pedagógiai változások — a változás pedagógiája IV." konferenciakö¬
tetben megjelent tanulmány módosított és kibővített verziója (Horváth, 20222).
1.1.2.1. A képesség-ökoszisztéma megközelítés
A munkaerőpiacról való gondolkozás makroökonómiai szempontból elsődlegesen
a munkabér, a munkaerő-kínálat és a munkaerő-kereslet dinamikája körül mozog.
A munkaerőpiac nem tökéletes piac (ahol a kialakult bérek mellett a munkavállaló
azonnal megfelelő munkahelyet, a munkáltató azonnal megfelelő munkavállalót
talál), gyakorlatban nem beszélhetünk a kereslet-kínálat tökéletes összhangjáról
( Tóthné Szikora, 2002).
Áttekintő fejezetünkben nem a makroökonómiai szempontból általában fel¬
tett kérdések (pl. keresletet és kínálatot befolyásoló tényezők, kereslet és kínálat
előrejelzését célzó modellek, megtérülési ráták stb.) állnak a fókuszban, hanem
elsősorban a kereslet-kínálat dinamikáját egy komplexebb, rendszerszemléle¬
tű gondolkodásba helyező megközelítés bemutatása: a képesség-ökoszisztéma
megközelítés.