Oldal 19 [19]
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 17
(1 Gbps sebességű előfizetések elterjedtsége: 2296), amely az elmúlt évekhez képest
jelentős fejlődést mutatott (2020: 9,2690; 2021: 13,2199). A digitális technológiák
integráltsága területén megállapíthatjuk, hogy a magyar vállalkozások (bár javuló
tendenciát mutatnak), alapvetően nem használják ki a digitális lehetőségeket (pl.
legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkező kis- és középvállalkozások
aránya 2022-ben 349 az uniós átlag pedig 5590) (Európai Bizottság, 2022).
A digitális transzformáció leírására további statisztikák is rendelkezésre állnak.
A felnőttek képességeit megragadó nemzetközi mérés (PIA AC — Programme for tbe
International Assessment of Adult Competencies) segítségével például megállapítható,
hogy a felnőttek 3190-a rendelkezik a megfelelő problémamegoldó képességekkel,
hogy sikeresek legyenek egy technológiagazdag munkakörnyezetben (OECD,
2019a). További, az Eurostatban elérhető indikátorok segítségével vizsgálható
például, hogy az állások kb. 5096-át jelentősen érinti az automatizáció (legalább
50-7096-os átalakítás) az Európai Unióban átlagosan. Az is jól látható, hogy uni¬
ós szinten a munkavállalók kb. 1096-ának a digitális kompetenciák fejlesztésére
vonatkozó továbbképzésre lenne szüksége, hogy megfelelően ellássa a feladatait,
míg 2596 bonyolultabb feladatok elvégzésére is képes lenne a jelenlegi kihívásait
tekintve a digitális kompetenciáira építve (OECD, 2019b). Az adatokból jól látható,
hogy a digitális képességek egyre fontosabb szerepet töltenek be a gazdaságban,
így a képességek keresletében és kínálatában való összhang megteremtése kulcs¬
fontosságú lépés.
1.1.1.2. A digitális transzformáció jelentősége az oktatási szektor szempontjából
A korábbiakban elsősorban az üzleti tudományok, illetve általában a társadal¬
mi-gazdasági szempontokból fókuszáltunk a digitális transzformációra. Az ér¬
telmező fejezet zárásaként azonban meg kell említenünk azokat a szempontokat
is az eddigieken túl, amelyek kifejezetten az oktatási szektort érintik.
Ahogyan a korábbiakban is utaltunk rá, a digitális transzformáció nemcsak köz¬
vetlenül érinti az oktatás szereplőit, hanem közvetetten is, a társadalmi-gazdasági
változásokon keresztül támasztott kihívásokhoz és igényekhez való alkalmazkodás
lehetőségével és kényszerével. Értelemszerűen, az oktatási szektor szereplőit is
nagy mértékben érintik azok a jelenségek, amelyeket a digitális transzformációval
összefüggésben a korábbiakban bemutattunk (Begicevié Redep és mtsai., 2020)
Megközelítésünkben alapvetően a pedagógus professzióra fókuszálunk és
a pedagógusképzés világán keresztül összekötve a köznevelés és a felsőoktatás
területét kettős értelmezést használunk. Egyrészt vizsgáljuk, hogy a digitális
transzformáció nyomán milyen képességigények lépnek fel a tanárokkal szem¬
ben (milyen digitális pedagógiai kompetenciákra van szüksége a tanároknak egy
technológiagazdag tanulási környezetben való hatékony tanításhoz), illetve a ta¬