Oldal 221 [221]
KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS
a kereszthalál fenyegető közelsége
rövid időre megint visszasimulhat
a sötétbe,
csak türelem, ha van időd lesz reggel,
érdemes tehát a Kálvária helyett
az Angyali üdvözlettel kezdeni.
A második vers apropója egy nagyon különös felkérés volt, a Szépirodalmi Fi¬
gyelő a kerek évforduló alkalmából száz sort kért, azzal, hogy a Négysorost írjuk át.
Erre én azt feleltem, hogy ha valami szentségtörés, akkor ez biztosan az, tehát
a válaszom: nem. Viszont utána elkezdett foglalkoztatni a dolog, s miután meg¬
könnyebbültem, hogy nem vállaltam, mégis fölmerült bennem, hogy milyen lehet¬
ne megkísérelni, megkísérteni a lehetetlent. Íme:
Négykezes az angyallal
Énjeink éveink légüres lombjait rázzák,
falkamagányban fázó fényjelek,
élve hagytad a halat a kádban,
bocsásd meg minden vétkemet!
Halmosi Sándor: Én előbb a Napszálkák, majd pedig a Neretva című kötetem¬
ből olvasnék föl egy-egy verset:
Ha megbontjuk
Ha megbontjuk a köteléket, egyenként
vadásznak le. Ha nem vagyunk hajlandók
áldozattá válni, megbontjuk a köteléket.
Sátántangó.
Ahogy lepereg
Ahogy lepereg rólad a maradék szeretet.
Ameddig lepereg a fény is. A mozdulatok
maradnak. A kiszolgáltatott testhelyzetek.
Leejted a stigmát. Felszeded a szemetet.
e 219 "