Page 215 [215]
OCR
A CSEND ESZTÉTIKÁJA PILINSZKY JÁNOS MŰVÉSZETÉBEN a Síremlék a pusztulás és a szépség ellentétének; az Élőképek az érintés és a kommunikáció lehetetlenségének, az Urbi et orbi pedig az emberi szenvedés és a jézusi megváltás drámája. A Pilinszky-drámákban a szereplők többnyire szótlanul cselekednek. A Síremlékben a , legsűrűbb akció: a nő halála, majd az ezt követő lincselése — vagyis holttestének tulajdonképpeni meggyalázása -—, végül gyilkosának megölése csaknem szó nélkül zajlik le".? Pilinszky színháza a lélek mélyére tekint: a kiszolgáltatottság, a szenvedés, a pusztulás, az elmúlás minden ember kikerülhetetlen drámája. A Pilinszky-színművekben a hallgatás, a beszéd hiánya rendkívül intenzív jelenlétet és felfokozott figyelmet követel. A Pilinszky-színművekben a csend összetett megközelítési lehetőségeket kínál: a beszéd határait kitágító, áhított csend lehet tematizált, színre vitt vagy alaktani, kihagyásos. Ugyanakkor megfigyelhető a szólni nem tudás, a meg-nem-értés megoldhatatlan tehetetlensége, hallgatása. A színművekben az állóképszerűség, a jelenetek közben beálló csend vagy szünet alaktani némasága mellett megtalálható az artikulált csönd jelöltsége. A drámai dialógusban kimondott, enyhet adó csendben lel megnyugvást a Hattyúnyakú öreg változata a Gyerekek és katonák színműben, mikor a katonának azt mondja: , Most a csend a legfőbb szükségünk". Másrészt a szólni képtelen filozófus az üvegkalitkában hiába kopogtat, , zajtalan kitöréséből"" egy szót se hallani. A meg-nem-értés tanácstalanságával küzd az Urbi et orbi Fehér pápája, mikor a haláltusából mégis életben maradva így szól a kardinálishoz: , Nem értem, amit mondasz. De mindegy. Valamiképp mindegy, hogy nem értelek és te sem értesz." A szavak helyett az Istennel való találkozás lehetőségére vágyakozik, mikor a színmű zárlatában felkiált: , Úgy szeretnék már szembetalálkozni Istennel."? Az Élőképekben a belső színpadon a mennyország területenkívülisége, időtlensége és fénye is azt sugallja, hogy csak Isten közelsége és csendje mentheti meg a világot a háború tragikumától. Az Elökepekben a „belsö színpadon nincs időbeli folytonosság, hanem a megváltás terét jeleníti meg”.*° Noha Pilinszky kétségtelenül költőként kanonizálódott, az életmű átláthatatlan szövetéhez, alaposabb megismeréséhez, motívumhálójának megfejtéséhez adnak kulcsot a drámák, melyek elválaszthatatlan egységet alkotnak a lírai darabokkal. A Pilinszky-életműben az emberi beszéd hiánya, a meg-nem-értés, az elhallgatás, majd a végső csönd a művészet alapproblémája. Fokról fokra dolgozza ki az Istenhez 25 Maczák Ibolya: Papírdarabok. Pilinszky János drámaírói munkássága, Budapest, Balassi, 2015, 116. Pilinszky: Széppróza, 71. 27 Uo., 60. 8 Uo., 111. > Uo., 112. 30 Sepsi: Pilinszky János mozdulatlan színháza, 128. D 6 ¢ 213 ¢
