Seite 177 [177]
LÍRA ÉS DOKUMENTUM
Pilinszky János mozgóképen
——o—
KEMENY ARANKA
BEVEZETÖ
Az alábbi tanulmány célja összegyűjteni és bemutatni, milyen filmfelvételek készül¬
tek Pilinszky Jánosról életében, és ezek hogyan őrzik a költő alakját. A társművé¬
szetek, köztük kiemelten a dráma és a film (később a zene is) különös erővel hatot¬
tak rá.. Rendszeresen járt moziba, majd negyven éven át közölt filmkritikákat,
megihlették Ingmar Bergman munkái, Felelet című versét például neki ajánlotta.?
Érdekelte a film nyelve, közlési lehetőségei, a nyelv és a vizualitás kapcsolata, ezért
behatóan tanulmányozta és elemezte a francia avantgárd újító Alain Robbe-Grillet
Tavaly Marienbadban című forgatókönyvét, és ő is kísérletezett a müfajjal.°
Barátai, családtagjai emlékezete szerint Pilinszky tértől és időtől függetlenül,
nagy izgatottsággal, lelkesülten olvasta fel nekik frissen írt verseit. A hatvanas
évektől sűrűn szerepelt felolvasóesteken, interjúkat adott, állami és magánarchí¬
vumok rögzítették hangját külföldön és itthon. Emellett rendszeresen vállalkozott
képzőművész- és fotográfusbarátai kiállításainak megnyitására." Hallgatóira revelatív
erővel hatott csak rá jellemző előadásmódja: Fodor András így emlékezett ötvenes
évekbeli találkozásukra: ,,...látom Pilinszky szögletes-feszes arcát, röpködő csupa
¬
Első gyermekkori moziélményét, amely korai empátiás képességét is mutatja, Szigeti Istvánnak
mesélte el 1979-ben: ,,...amikor először voltam moziban, és egy passiófilmet vetítettek, némafilm
volt, és mikor Krisztus urunkat meg akarták feszíteni, én fel akartam szaladni a mozivászonra.
Utána beteg is lettem, lázas lettem." Szigeti István: , Eljuthatunk a derűig", in Pilinszky János:
Beszélgetések, Budapest, Századvég, 1994, 200.
Filmkultúra, XII. évf., 1971. júl.—aug., 49. „Hommage a I. B." ajánlással.
Lásd Pilinszky János: (A) (M) (X), Jelenkor, VI. évf., 1963/7, 662—668, és forgatókönyvvázlatai:
Rekviem, Múzeum. Filmes ars poeticájáról lásd Kőháti Zsolt: A művészi remeklés morálja — Pi¬
linszky János: A mélypont tinnepélye, Filmkultura, XXVI. évf., 1985/5, 74-77; Karadi Zsolt: Pi¬
linszky, Duras, Robbe-Grillet, Szabolcs-Szatmär-Beregi Szemle, LVI. évf., 2021/4, 40-48.
A székesfehérvári István Király Múzeumban az alábbi művészek kiállítását nyitotta meg: Kondor
Béla, 1964; Korniss Dezső, 1965; Szenes Zsuzsa, 1969; Szilágyi Júlia, 1971; Ország Lili, 1972; Schaár
Erzsébet, 1974. Szövegeiket lásd Pilinszky János: Publicisztikai írások, Budapest, Osiris, 1999.
D
w
>
e 175 +