Page 164 [164]
OCR
N. MANDL ERIKA mer rendezett vältozatänak egyik szereplöjet Sztavroginnak hivjäk, ami egyertelmü utaläs Dosztojevszkij Az Ördögök című regényének , főhősére". Sepsi Enikő Színre vitt drámák című tanulmányában említi e rendezés erőteljes intertextualitását.? Az előadásban szereplő vers Sztavrogin drcrámai monológja (Sztavrogin visszatér). E vers intertextuális kapcsolatban van egy másik verssel, amely előképe a történetnek: Sztavrogin elköszön." A hazai Dosztojevszkij-adaptációk közül Pilinszky — számára fontos színházi hatásként — említi az 1975-ös kaposvári Ördögök-előadást (rendező: Ascher Tamás, diszlet-jelmez: Pauer Gyula, ford. Makai Imre, Pályi András), " amely Dosztojevszkij regényének Andrzej Wajda által dramatizált szövegváltozatával került színre." Az említett két versen kívül a Gyónás után? című Pilinszky verssel együtt a kaposvári előadás 1975-ös műsorfüzete is közölte a későbbi — Vándorfi László által a Veszprémi Petőfi Színházban 1988-ban rendezett? — Élőképek-adaptációban is szereplő verseket. Ez azt mutatja, hogy Pilinszky költészetének (és színműveinek) korabeli színházi hatása sokrétű volt,?! a kaposvári Ördögök gondolati-hangulati világát áttételesen befolyásolták a Sztavrogin alakja által ihletett Pilinszky-versek. mer Ugyanakkor Pilinszky színművének későbbi rendezőjét is megihlették ugyanezen Sztavrogin-versek.?? Bár sajnos a televízió nem örökítette meg, korabeli kritikákból > Sepsi Enikő: Színre vitt drámák, in uő: Pilinszky János mozdulatlan színháza, Budapest, KRE-— L'Harmattan, 2015, 131-135. https://media.harmattan.hu/webbook/sepsi-pilinszky/parts/05_2. html (Letöltés: 2021. október 15.) s Nem gondoltak a rózsakertre, / és elkövették, amit nem szabad. / Ezentúl üldözöttek lesznek / és magányosak, mint egy lepkegyűjtő. / Üveg alá kerülnek valahányan. / Üveg alatt, tűhegyre szúrva / ragyog, ragyog a lepketábor. / Önök ragyognak, uraim. / Félek. Kérem a köpenyem." (Pilinszky János: Sztavrogin visszatér); , Unatkozom. Kérem a köpenyem. / Mielőtt bármit elkövetnek, / gondoljanak a rózsakertre, / vagy méginkább egyetlen rózsatőre, / egyetlen egy rózsára, Uraim." (Pilinszky János: Sztavrogin elköszön). Sepsi Enikő: A színdarabok, in uő: Pilinszky János mozdulatlan színháza. https://media. harmattan.hu/webbook/sepsi-pilinszky/parts/05_1.html (Letöltés: 2021. október 15.) Apáti Miklós — Bulla Károly: Mit jelent önnek a színház?, in Pilinszky János: Beszélgetések, szerk., gond. Hafner Zoltän,y Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. https://konyvtar.dia.hu/html/ muvek/PILINSZKY/pilinszky00989_kv.html (Letöltes: 2021 oktöber 30.) Pilinszky János részt vett az előadás bemutatóján. Ascher Tamás szóbeli közlése, Budapest, 2022, január 10. s Bevallottam: a naplementét Svájcban. / Nem lett volna szabad. / Gonosz féreg az önvád. Az erősek / hajnalban kelnek, fát aprítanak, / isznak egy korty pálinkát, s így tovább. / Mivel csak ők, az erős gyilkosok ismerik a füvek, fák, madarak, / a nők és a csecsemők nyelvét." in Pilinszky János: Pilinszky János összegyűjtött versei, szerk. Domokos Mátyás, Mikóczi Vilmosné, Jelenits István, Budapest, Szépirodalmi, 1987. https://mek.oszk.hu/01000/01016/01016.htm#h3_159 (Letöltes: 2021. november 20.) Pilinszky János: Élőképek, rend. Vándorfi László, Veszprémi Petőfi Színház, 1988. Vö. még Erdődy Edit: Pilinszky János: Élőképek, Vigilia, LIV, évf., 1989/9, 714. 31 V6. Palyi Andras: Az Elökepek kettös szinpada, Szinhaz, XII. evf., 1980/8, 15-17. 2 Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij — Andrzej Wajda: Ördögök, rendező: Ascher Tamás, díszlet— jelmez: Pauer Gyula, ford. Pályi András (Makai Imre munkájának felhasználásával), Az előadás D ® w Ss + 162 +
