Oldal 120 [120]
MACZÁK IBOLYA
Amint Kroó György megjegyezte, ,évődő, enyhén erotikus levegőjét a zene
megnemesíti, bár a dallam pikáns hajlításai, táncos rebbenései mintha a Szent
Mihály útja hangulatán kívül a Place Pigalle atmoszféráját is megidéznék".? Mind¬
ezek valószínűleg befolyásolhatták — Kroó szerint — Kurtág György témaválasztá¬
sát is: , Vonzhatták a költemények villanó ötletei, szellemi bukfencei is. A miniatűr
zenei formák mesterének, a bécsi deklamáció elkötelezettjének kezére játszhattak
az aforizma- vagy capriccio-hangulatok, és valószínűleg ingerelték és mosolyra
fakasztották a kétértelműségek fénytörései, az összemosódó asszociációk is."
Breuer János még ennél is egyértelműbben fogalmazott kritikájában: , Kurtág új
kompozíciója, a Bálint István verseire írott Négy capriccio megannyi variáció az
emberi magánélet intim szférájára: egyértelművé teszi ezt mindaz, amit a vers kimond
s még inkabb, amit nem mond ki. A zene mintegy a »kipontozott« részeket hang¬
súlyozza, a nyomdafestéket nem tűrő, el nem hangzó szavakat játssza meg."
Összefoglalva tehát megjegyezhetjük, hogy Pilinszky antilop-motívumokról
ismert műveinek megírásával, illetve megjelenésével körülbelül azonos időben
Kurtág György életművében is megjelent a párizsi falikárpit — méghozzá Pilinsz¬
kyével nagyban rokonítható értelmezéssel. Ugyanakkor nincs arra vonatkozó
adatunk, amely konkrétan igazolná ezt a filológiai kapcsolatot és értelmezné annak
mineműségét (ideértve a , ki hatott kire és hogyan?" kérdéskört is).
AZ ŐRÜLT LÁNY
Amennyiben a fent vázolt (filológiai) összefüggések legalább részben igazolódnak,
rendkívül sokrétű és összetett alkotói folyamatra, illetve értelmezési horizontra
világítanak rá. Ezek közé tartozik a bűnnel kapcsolatos kérdéskör is — megjegy¬
zendő, hogy ennek erkölcsi megítélése elsősorban a Pilinszky-művekhez köthe¬
tő. (A fent idézett kritikäkböl kitűnik, hogy a téma játékosságát, , magánéleti
vonatkozását" hangsúlyozták annak morális tartalmával szemben.) Motívum¬
rendszerében ezt hangsúlyozza az , őrült lány"-motívum szerepeltetése is.
A már idézett Pilinszky-interjúból is kiderül, hogy Pilinszky számára az őrület,
illetve az őrült lány motívuma sajátosan értelmezendő: az őrület nem egyfajta pa¬
tológiás, sokkal inkább szakrális, a görög sorstragédiákat idéző jellemző." A jelenséget
33 Kroó: Kurtág Négy Capricció-ja, 13.
34 Uo.
35 Breuer János, Zenei krónika, Népszabadság, LXXI. évf., 246. szám, 1971. október 19., 7.
Pilinszky-Nädor: „En is egy szempär vagyok".
36
e 118 +