Page 117 [117]
OCR
AZ ANTILOP LEGENDÁJA Sokkal inkább felkeltette a közvélemény érdeklődését a darab egy másik szereplője, melyről később Bán Zoltán a következőképpen írt: , emlékszem, hogy már a kötet megjelenésekor Karinthy legszebb paródiái egyikeként olvastam az egyik Pilinszky-drama szereplistajanak elején: »N6, Medve«.””! A nevezett allat a darabban emberként viselkedik és beszél, az elemzések szerint? az őszinteség és természetes erő emblematikus figurájaként a darab egyik főszereplője. Ő az, aki (sajátos rezonőrként) a mű megnyugvással, felejtéssel kapcsolatos végkövetkeztetését is megfogalmazza: , A tél megígérte, hogy idén is eljön. Hát legvégül is bízzunk ebben az ígéretben. Hogy végül is minden és mindenki fehér lesz, egyenletesen fehér. Egyszóval: gyönyörű és semmilyen." Sokáig azonban még körülbelüli elképzelése sem volt a kutatóknak arról, hogy miért egy medve alakjában fogalmazza meg mindezeket a szerző. Pilinszky egyik korai publicisztikája azonban nyomra vezetheti az érdeklődő olvasót. Egy Szentendréről szóló úti beszámolójában a következőképpen fogalmazott: A főtérről nyílik a Ferenczy Károly Múzeum. Egyetlen földszinti szobájában régészeti kiállítás Szentendre őskoráról. [...] , Ceson lánya, Verodubena, élt 30 évet, a sírkövet állította Cucus fia, Maius." S a magyar szöveg mellett, a falon, ott a különös sírkő, a hajdani kelta lány kétezer éves sírköve. Mellszobrát megtépázta a föld és az idő, s a lány kőarca ettől fátyolossá vált és lomszerüvé, csonkasägäban csak teljesebbé és anyagänäl is hallgatagabbá. A tábla alján lovas fogat: hitük szerint a halott ezen a fogaton kocsizott át a túlvilágba. Az ablak alatt medvét ábrázoló istenszobor.?" Már ebből a részletből is kitűnik, hogy miként válhatott a laikus műélvezőből alkotóvá Pilinszky a látottak hatására: hogyan, milyen szempontok szerint fogalmazta meg benyomásait — némiképp értelmezve is a látottakat (elsősorban a kiállított tárgyakon megnevezett személyek kapcsolatát). Ugyanakkor tudunk Bán Zoltán András: Későre jár — Pilinszky János: Végkifejlett: versek és színművek, Beszélő, 3. évf., 1998/5, 99. Sepsi Enikő: Pilinszky János mozdulatlan színháza Mallarmé, Simone Weil és Robert Wilson műveinek tükrében, Budapest, KRE-LHarmattan, 2015, 123-124; vö. Ménesi Heléna: A szemgödör mélye — Az autista dramaturgia vizsgálata Pilinszky János Síremlék című drámájában, in Doma Petra (szerk.): SZITU Kötet 2017, Budapest, ELTE Eötvös Collegium, 2018, 65-83. Pilinszky: Síremlék. Pilinszky János: Vasárnap Szentendrén, in uő: Publicisztikai írások, Budapest, Petőfi Irodalmi Müzeum, 2011. https://reader.dia.hu/document/Pilinszky_Janos-Publicisztikai_irasok-129 (Letöltes: 2022. januär 8.) D o 19 > e 115 e
