Page 107 [107]
OCR
MISZTÉRIUMOK BÁBSZÍNHÁZA A Csíksomlyói passióban még a halálból feltámasztott Lázár is arra hivatkozik, hogy ő beteg, ezért nem tud segíteni a foglyul ejtett Krisztuson. Az előadás szemantikai hálójának centrumát — Vidnyánszky költői színházára jellemzően - a térbe írt metaforák sajátos liturgikus működése adja. Ezek a metaforák a színpadon megjelenített képekben, a térszerkezet lehetséges kiaknázásában és a szcenika figuralitásában jelennek meg. A rendező költői és liturgikus struktúra szerint szerveződő előadásaiban a megelevenedő metaforák térhez kötöttek és a jelen levő emberi testben nyerik el teljességüket. Seregi Tamás Ricœur-értelemzése szerint a metafora, ami a jelentésátvitelek jelölésére szolgál, analógiája lehet a mimézisz aktusának is, mely utóbbi nemcsak utánoz, hanem helyre is állít, valamint a ,valdst a »valészint« vagy »lehetséges« vagy »lenni kellö« szintjére emeli. A metafora tehát minden kreativitás par excellence példája, maga a dünamisz".? A metafora működésével átjárások képződhetnek a különféle kontextusok, a költői színház által előidézett jelentésmezők között. A metafora ikonikus természetének következményeként -— ami egy hozzá hasonló, de mégis másik szituációt jelöl — a metaforákkal dolgozó színház a kettős jelentés létrehozásának képességét hordozza. Ricceur megfogalmazásában , a metafora egy egyszerű jelentésen belül az e jelentésből hiányzó különféle kontextusoknak a két hiányzó és egymástól eltérőnek mutatkozó részét tartja össze", " valamint az ,ikonikus megjelenítés a kidolgozásra való lehetőséget, a párhuzamos szerkezet kidolgozását rejti magában"? Vidnyánszky rendezésében a metafora mozgása felidézi a múltban zajló eseményeket — Lazar halälän es feltämadäsän keresztiil a Krisztus-torténetet —, és ezáltal válaszadásra készteti a jelenlevőket; annak megválaszolására, hogy miként viszonyulnak a megváltottság állapotához. A metafora a színpadot meghatározó képekkel, az előadás liturgikus struktúrájával és utalásaival, az előadás szemantikai hálójával és szcenikájával felfüggeszti és kitágítja a színpadi történés valóságát. Egymástól elkülönböző létsíkokat hoz játékba úgy, hogy közben a néző lehetőséget kap a transzcendencia jelenidejének megtapasztalására: a Lázár-történet felolvasásával a Bűn és bűnhődés szereplői és a jelenlevők belépnek a Szentírás szövegterébe, lehetőséget kapnak arra, hogy önmagukat imitatio Christiként értelmezzék. A metafora ebben az előadásban liturgikus cselekvést hajt végre: a megtörtént események felelevenítésével a szubjektumban felerősíti, tettekké formálhatja a transzcendencia — színpadi alkotás által előhívott — szólamait. A Lázárral történt események az élettelen emberi testek, valamint a bűnök eltörlésének hosszú távú perspektíváját villantják fel: Raszkolnyikov gyilkosságának áldozatai, 33 Seregi Tamás: Paul Ricceur cselekvésantológiája, Világosság, 2007/1, 53. 34 Paul Ricœur: Az élő metafora, ford. Földes Györgyi, Budapest, Osiris, 2006, 123. 35 Uo., 280. + 105 +
