Page 107 [107]
MISZTÉRIUMOK BÁBSZÍNHÁZA
A Csíksomlyói passióban még a halálból feltámasztott Lázár is arra hivatkozik,
hogy ő beteg, ezért nem tud segíteni a foglyul ejtett Krisztuson.
Az előadás szemantikai hálójának centrumát — Vidnyánszky költői színházára
jellemzően - a térbe írt metaforák sajátos liturgikus működése adja. Ezek
a metaforák a színpadon megjelenített képekben, a térszerkezet lehetséges
kiaknázásában és a szcenika figuralitásában jelennek meg. A rendező költői és
liturgikus struktúra szerint szerveződő előadásaiban a megelevenedő metaforák
térhez kötöttek és a jelen levő emberi testben nyerik el teljességüket. Seregi Tamás
Ricœur-értelemzése szerint a metafora, ami a jelentésátvitelek jelölésére szolgál,
analógiája lehet a mimézisz aktusának is, mely utóbbi nemcsak utánoz, hanem
helyre is állít, valamint a ,valdst a »valészint« vagy »lehetséges« vagy »lenni
kellö« szintjére emeli. A metafora tehát minden kreativitás par excellence példája,
maga a dünamisz".? A metafora működésével átjárások képződhetnek a különféle
kontextusok, a költői színház által előidézett jelentésmezők között. A metafora
ikonikus természetének következményeként -— ami egy hozzá hasonló, de mégis
másik szituációt jelöl — a metaforákkal dolgozó színház a kettős jelentés létrehozásának
képességét hordozza. Ricceur megfogalmazásában , a metafora egy egyszerű jelentésen
belül az e jelentésből hiányzó különféle kontextusoknak a két hiányzó és egymástól
eltérőnek mutatkozó részét tartja össze", " valamint az ,ikonikus megjelenítés
a kidolgozásra való lehetőséget, a párhuzamos szerkezet kidolgozását rejti magában"?
Vidnyánszky rendezésében a metafora mozgása felidézi a múltban zajló
eseményeket — Lazar halälän es feltämadäsän keresztiil a Krisztus-torténetet —, és
ezáltal válaszadásra készteti a jelenlevőket; annak megválaszolására, hogy miként
viszonyulnak a megváltottság állapotához. A metafora a színpadot meghatározó
képekkel, az előadás liturgikus struktúrájával és utalásaival, az előadás szemantikai
hálójával és szcenikájával felfüggeszti és kitágítja a színpadi történés valóságát.
Egymástól elkülönböző létsíkokat hoz játékba úgy, hogy közben a néző lehetőséget
kap a transzcendencia jelenidejének megtapasztalására: a Lázár-történet felolvasásával
a Bűn és bűnhődés szereplői és a jelenlevők belépnek a Szentírás szövegterébe,
lehetőséget kapnak arra, hogy önmagukat imitatio Christiként értelmezzék.
A metafora ebben az előadásban liturgikus cselekvést hajt végre: a megtörtént
események felelevenítésével a szubjektumban felerősíti, tettekké formálhatja
a transzcendencia — színpadi alkotás által előhívott — szólamait. A Lázárral
történt események az élettelen emberi testek, valamint a bűnök eltörlésének
hosszú távú perspektíváját villantják fel: Raszkolnyikov gyilkosságának áldozatai,
33 Seregi Tamás: Paul Ricceur cselekvésantológiája, Világosság, 2007/1, 53.
34 Paul Ricœur: Az élő metafora, ford. Földes Györgyi, Budapest, Osiris, 2006, 123.
35 Uo., 280.
+ 105 +