OCR Output

52 Juttának.

„EGYETLEN TANULMÄNYKÖTET”

valóságos szereplőjévé tesz, azaz a passió központi figurája közvet¬
len közelében helyez el. , Latrokként — Simone Weil gyönyörű
szavával / — tér és idő keresztjére / vagyunk mi verve emberek.””
A latroknál senki sincs közelebb és senki sincs távolabb a Megvál¬
tótól. Fontos észrevennünk, hogy az alászálló és fölszálló angyalok
Pilinszky leírásában nem különböznek egymástól, isteni lények
valamennyien, és csak a cselekvésük különbözteti meg őket: Isten
hírnökei az ember világában, és az ember hírnökei az égben. Az
a színház, amiben Pilinszky gondolkodott, ebben a köztes térben
jön létre, amelyet a létra jelöl ki és köt össze a fenti és a lenti vilá¬
gokkal. Egyik végpontján Isten, a másikon a jogos bűntetés elől
menekülő, az Univerzumban mindegyre otthontalanná váló Jákob.
Igen-igen, szükségünk van viszont mégis egy hidegebb, technikaibb
olvasatra, hogy Kertész Imre meghagyásának is a nyomába sze¬
gődjünk...

Beszéljünk a ráció nyelvén - ez volna tehát a javaslatod a folyta¬
tásra, ha jól értem.

Tegyük meg, hátha ,,félresiklik a hangunk”, ahogy Kertész is reméli.
Bízzunk benne, hogy félresiklik a mi hangunk is, és megszólal
valami más, amire soha nem lehetünk fölkészülve. Milyen úton
induljunk el?

A strukturalista nézőpontot javasolnám.

Miért éppen ezt?

A strukturalisták a drámát sajátságos módon tisztátalan irodalmi
műnek tekintik, és ez rávilágít a műtárgy mindenkori vágyára, hogy
ne tökéletes, különálló bálványként tekintsenek rá és tiszteljék,
hanem ismerjék fel várakozását és , fejezzék be", tegyék a minden¬
napi élet részévé, változtassák beszéddé, tekintetté, érzéssé, tetté,
reflexióvá, közös zenéléssé és énekléssé.

A műalkotás önnön eltűnése reményével együtt jön a világra — ezt
állítod?

Ezt, és nem kevesebbet.

Mintha ezen a ponton siklana ki a strukturalisták hangja is, ami¬
kor a mű tisztátalanságáról beszélnek.

Pontosan. Roman Ingarden szerint strukturalista nézőpontból
a színmű , határesete" az irodalmi műnek, amiből nem az követke¬
zik, hogy az irodalom sápadtabb megszólalása, hanem ellenkezőleg,

« 51 ¢