Seite 36 [36]
VISKY ANDRÁS
Második fejezet
Prezencia — Látva látni és nem fordulni el — ,,Megtérni”
a színházhoz — , Vertikális vers? és , vertikális színház? — , Hirdetés"
TANÍTVÁNY: Nem is vers, hanem inkább egy film vagy még inkább színházi
előadás precíz forgatókönyve a Ravensbrücki passió, amely a nézőt
részesíti a beteljesítő színelátás, a látva látás felforgató eseményé¬
ben. Ha pedig film, csaknem technikai forgatókönyv a versszöveg:
a fényviszonyok, kameramozgások (a kamera vezeti a tekintetet)
és jelmez (a ,túl bő vagy túl rövid ruha személytelensége"") rész¬
leteit nyújtja a szöveg. Ha színház, akkor viszont a színpadot
pásztázó-szkennelő, rémült nézői tekintet leírását kapjuk a versben.
Pilinszky a szinelatas leirashagyomanyaba irja bele a ,,passidt”.
MESTER: Istenlátás — ezt mondod?
TANÍTVÁNY: A színelátás valóban az Örökkévaló arca megpillantásának esemé¬
nye, Pilinszky költészete azonban az istenhiányérzékelés , beszéde"
is egyszersmind. Így mondanám, egyetlen szóban.
MESTER: Majdnem mindegy persze, hogy Jelenlétről vagy Hiányról beszélünk,
hiszen mindkét észlelés — az istenlátás is, és az istenhiány-érzéke¬
lés is — a vakság, pontosabban szólva a világtalanság tapasztalata.
Az első a beteljesült vakságé, tehát a belső látás megnyeréséé — ez
volna bizonyára az Oidipusz-tapasztalat —, a második a , homályos
látásé" és a lázas várakozásé.
TANÍTVÁNY: A színházba elhomályosodott látással jövünk, ott megvakulunk,
majd újból látunk, mert felfrissül a látásunk.
MESTER: Gyere, rakjuk össze együtt, hogyan gondolkodik Pilinszky a szín¬
házi jelenlétről. Nála ez kulcsfogalom marad végig, anélkül, hogy
tulajdonképpen megmagyarázná, mit gondol alatta.
TANÍTVÁNY: Minden bizonnyal valamiféle konszenzuson alapuló vélekedésnek
hitte, hogy a színház a prezencia, tehát Isten közöttünk való meg¬
jelenésének művészeten túlmutató eseménye. És ez nemcsak a temp¬
lomban összegyűlt, beavatott hívők gyülekezetének a kiváltsága,
hanem a színházban potenciálisan mindenkié. Amiben igaza is
van, hiszen a színház a génjeiben hordozza a vallási intézmények
kontrollja alól mindegyre kibúvó privát és közösségi epifániák le¬
hetőségét.
3 Pilinszky: Beszélgetések, 11.
. 34»