OCR
PILINSZKY SZÍNHÁZI ÉS FILMES VÍZIÓJÁNAK TOVÁBBÉLÉSE VERSBEN, PAPÍRSZÍNHÁZBAN ÉS SZÍNPADON! ——o— SEPSI ENIKÖ Az itt következő tanulmány Pilinszky verseiben és prózájában a rítus és a szertartás színházi megközelítésének költői következményeit, valamint a költő tanú állapotról alkotott nézeteit vizsgálja egy olyan időszakban, amikor a liturgia és a szertartás megjelent Robert Wilson színházról való gondolkodásában is. A Pilinszky János mozdulatlan színházáról franciául?, majd magyarul? megjelent könyvemben közzétett kutatás elsősorban két levélen alapul, amelyeket a Columbia Egyetem korai Robert Wilson Archívumában fedeztem fel. Ezt a kutatást a Routledge Kiadónál idén megjelent könyvem (Poetic Images, Presence, and the Theater of Kenotic Rituals)" egyik fejezetében a poétikus ritualitás irányába fejlesztem tovább, melyet itt röviden magyarul is ismertetek. Jelen tanulmány második felében kitérek a poétikus ritualitás hatásmechanizmusának vizsgálhatóságára néhány kortárs alkotó előadása és verse esetében. POETIKUS RITUALITAS ES A KORAI ROBERT WILSON A költői szöveg és a színpadon végrehajtott rituálé közötti különböző összefüggések leírására a színházantropológiából jól ismert szerzők (Turner és Schechner) meglátásai mellett két bielefeldi kutató, a poétikus ritualitás elsősorban német jelenségeinek feltárásán dolgozó Wolfgang Braungart és Saskia Fischer releváns meglátásait fogom használni, legalábbis kiindulópontul. Braungart és Fischer szerint a költöi ritualitäs rävilägit a költöi es drämai formäk liminälis ! A tanulmány rövidebb verziója a Magyar Napló 2021 novemberi számában jelent meg A poétikus rituálé tanúja, Pilinszky János — ma címmel. Le «thédtre» immobile de Janos Pilinszky — lu dans l’optique de Mallarmé, Simone Weil et Robert Wilson, Pärizs, L[’Harmattan, 2014. Sepsi Enikő: Pilinszky János mozdulatlan színháza Mallarmé, Simone Weil és Robert Wilson műveinek tükrében, Budapest, KRE-LHarmattan, 2015. London — New York, Routledge, Taylor & Francis Group, 2021. 2 3 4 + 11»