Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000068/0000

Kortárs Japanológia III.

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Title (EN)
Contemporary Japanese Studies III.
Field of science
Történettudomány / History (12970), Nyelvek és irodalom / Languages and Literature (13013), Filozófia, etika és vallástudományok / Philosophy, Ethics and Religion (13030)
Series
Károli könyvek. Tanulmánykötet
Type of publication
tanulmánykötet
022_000068/0279
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 280 [280]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000068/0279

OCR

FARKAS GYÖRGY egyik remek szimbóluma a ló. Az ember által megszelídített állat, ami állat létére is intelligens társa az embernek, megtestesíti a természet erejét, szabadságát, de képviseli egyben az ember efölötti uralmának, irányításának látszólagosságát is ebben a jelenetben. A következő ellenkezése a természetnek a végső csata előtti éjszaka. A kastélyban Vasizu és a haditanács üldögél némán, mivel senkinek sincs egy épkézláb javaslata sem, hogy mit kellene tenni, hiszen érzik, Vasizu ezt már valahol régen elrontotta, letéríthetetlen úton halad minden a végzete felé. Ekkor madarak özönlik el az épületet. Mivel ismerjük a Macbeth történetvezetését, mi már gyanakodhatunk arra, a madarak nem valami csoda folytán kerültek elő, hanem az ellenség most kezdte el az erdőt kivágni, így a madarak kénytelenek költözni. Ez rávilágít arra is, hogy a jóslatokat sem kellett volna szó szerint vennie, mert lehetséges, hogy van egy objektív nézete is a néhány mondatban megfogalmazott jövőképnek. Mindenki rossz óment emleget a teremben, csak Vasizu mond ellent. Miért lenne rossz ómen? Azonban az emberek megérzése ebben az esetben nem csal. Nem egyszerűen az elzavart madarakról van szó, hanem arról, hogy Vasizu tiltott határátlépései ellen a természet tiltakozik. Nem más okból, mint hogy ezek a határátlépések természetellenesek, és felborítják a létezéshez szükséges harmóniát. A természet végső vétója Vasizu ellen, amikor az erdő indul ellene. Persze itt is mondhatnánk, csupán az emberek azok, akik viszik a faágakat, szó sincs semmiféle reakcióról a természet részéről. Ami egyfelől igaz, másfelől természetesen szimbólumokról beszélünk, végül pedig, ahogy létezik a filmbéli világban olyan szellem, aki jóslatokkal szédíti Vasizu fejét, éppen úgy létezhet a természetet képviselő szellemi entitás, ami ezeket a reakciókat irányítja. Kuroszava aktuálisan is érvényes gondolata szerint végső soron elbukik az az ember (emberiség), aki áthágja a Természet (saját természetének) határait. BIBLIOGRÁFIA BLooM, Harold: An Essay, in Burton Raffel (ed.): The Annotated Shakespeare Macbeth, London, Yale University Press, 2005. BRADLEY, A. C.: Shakespeare tragikus jellemei, Budapest, Palatinus, 2001. CARDULLO, Bert: ,,1 Am Simply a Maker of Films”: A Visit with the Sensei of the Cinema”, in Bert Cardullo (ed.): Akira Kurosawa interviews, Jackson, University Press of Mississippi, 2008. + 278 +

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2671 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1 MB
Permalink to jpg
022_000068/0279.jpg
Permalink to ocr
022_000068/0279.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu