Seite 263 [263]
HATÁROK ÉS (TILTOTT) HATÁRÁTLÉPÉSEK — KUROSZAVA MACBETH-FILMJE
Kuroszava: Nos, a Japán történelem polgárháborús időszakában rengeteg olyan ese¬
mény történt, amit a Macbeth is ábrázol, nem igaz? Ezt japánul gekokudzso-nak neve¬
zik, ami azt a cselekményt írja le, hogy egy katona meggyilkolja az urát, majd magához
ragadja a hatalmat. A hadakozó fejedelemségek korát — amely 1460-ban kezdődik és
körülbelül 100 évig tart — magát is nevezhetjük így, hogy gekokudzso. Ebből kifolyólag
a Macbeth történetét nagyon közelinek éreztem, és így adaptálnom is könnyű volt."
Azonban gondolhatunk arra is, hogy Kuroszava nem csak erre a párhuzamra épít.
Alkotása talán sokkal inkább vonatkozik a 20. század apokaliptikus időszakára,
a film elkészültékor ugyanis tizenkét évvel vagyunk a hirosimai atomtámadás,
és öt évvel az amerikai megszállás névleges megszűnése után. A II. világhábo¬
rú mészárlásai, borzalmai még túlságosan is elevenen élnek a köztudatban, és
Kuroszava filmje akár ezekre az embertelen borzalmakra vonatkozó poétikus
reflexióként is értelmezhető.
KUROSZAVA ÉS SHAKESPEARE
Kuroszava kritikai megítélésének alapvető kérdése, hogy filmművészete a , klasz¬
szikus" japán rendezőkéhez sorolható-e, vagy inkább azt mondhatjuk róla, hogy
jelentős hatással volt rá a nyugati művészet." Ezért azt gondolom, hogy fontos
részletesebben foglalkozni azzal, miért egy Shakespeare darabot adaptált Kuro¬
szava, illetve miért voltak számára ilyen jelentőségűek a nyugati irodalom egyes
szövegei. Kuroszava egy helyen így nyilatkozott erről:
Dan Yakir: Önt nyugatiasabb rendezőnek tekintik, mint a többi japán filmrendezőt.
Kuroszava: Egyáltalán nem gondolom nyugatiasnak magamat. Nem is tudom, hogy
szerezhettem ezt a címet. Úgy érzem, hogy az említett japán rendezők között még én
vagyok a legjapánabb. De az igaz, hogy az én iskolai tanulmányaim — és ez igy volt a
generációm legtöbb tagjával — szélesebb palettát fedtek le (Shakespeare, Balzac, orosz
irodalom), összehasonlítva a mostani generációéval." Az pedig elég természetes, hogy
ez később megjelenik a munkáimban is.
5 Bert Cardullo: 1 Am Simply a Maker of Films”: A Visit with the Sensei of the Cinema, in Bert
Cardullo (ed.): Akira Kurosawa interviews, Jackson, University Press of Mississippi, 2008, 177.
Erről a dilemmáról lásd bővebben: Farkas György: Japán kolonial — A (poszt)kolonialista
nézőpont haszna és használhatósága Japán esetében, Polisz, 153, 2013. október, 20—30.
Dan Yakir: The Warrior Returns, in Bert Cardullo (ed.): Akira Kurosawa interviews, Jackson,
University Press of Mississippi, 2008, 74.
Az interjú 1980-ban készült, tehát Kuroszava itt elsősorban a II. világháború utáni oktatásban
részt vett generációra utal.
+ 261 +