környezetbe adaptált Véres trónt.. Ha végignézzük, hogy a Véres trón előtt milyen
filmeket készített Kuroszava, akkor leegyszerűsítve két csoportba oszthatjuk
azokat, sőt ezt a felosztást általánosságban is használhatjuk a japán filmek mű¬
fajokba rendezésére.
Az első kategória a gendai-geki, vagyis a mai korban játszódó történetek. Kuro¬
szava alkotói életművének első szakaszában jellemzően gendai-geki darabokat ké¬
szít, expresszionista, szürrealista vonásokkal fűszerezett neorealista stílusban.?
A másik kategória a dzsidai-geki, vagyis történelmi darabok. Kuroszava a Véres
trón előtt két dzsidai-gekit rendezett, a Vihar kapujábant és a Hét szamurájt.?
Mivel a Vihar kapujában esetében sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a film egyedi
narratív szerkezete, így először a Hét szamurájban tudta megvalósítani azt, amit
erről a filmes műfajról gondolt:
»Mindig úgy gondoltam, hogy a japán dzsidai film történelmileg téves infor¬
mációkat közvetít, ráadásul nem használja ki a modern filmkészítés lehetőségeit.
Ezen próbáltunk változtatni a Hét szamurájban, és a Véres trónnál is ez a meg¬
gondolás vezetett."
Kuroszava mellett csupán néhány rendező tudta kikerülni azt a műfaji csap¬
dát, ami jellemezte a korabeli dzsidai-geki filmeket. A sablonos romantikus,
kosztümös zsáner filmeket kevesen voltak képesek meghaladni, ilyenek például
Kobajasi Harakirije, vagy Mizogucsi Szanso tiszttartoja.
A legtöbb dzsidai film a japán történelem egyik legzűrzavarosabb időszakában
játszódik. A szengoku-dzsidainak (Hadakozó fejedelemségek kora) nevezett kor¬
szak az 1400-as évek közepétől egészen az 1500-as évek végéig tartott. Gyökere
az 1467-1477 között főként Kiotóban zajló harcok, amelyek mire véget értek,
addigra az egész országban helyi hatalmi rivalizálások kezdődtek. Így alakult
ki az egy évszázadig elhúzódó polgárháború. Ismerve a japán történelem ezen
időszakát, elég könnyen adódik a párhuzam az eredeti Shakespeare darabban
bemutatott korszakkal. Kuroszava is erre hivatkozik több interjúban.
A véres trón cím az angol változat magyar fordítása, míg az eredeti japán cím, Kumonoszu-dzso
jelentése A pók hálójának kastélya, vagy Kastély a pók hálójában.
Például: Egy gyönyörű vasárnap, Részeg angyal, Veszett kutya.
A korai, Akik a tigris farkára léptek című filmet nem sorolhatjuk ide, hiszen inkább egy színdarab
feldolgozásról van szó, mint sem egy tényleges dzsidai-gekiről.
Idézi Donald Richie: The Films of Akira Kurosawa, Berkeley and Los Angeles, California Uni¬
versity of California Press, 1998, 115. (Ahol nem jelzem az idézet forditdjat, ott minden esetben
saját fordítást használok.)