Page 253 [253]
KAVAKAMI OTODZSIRÓ: A SZEIGEKI LÉTREHOZÓJA
lényeges, kb. négy, négy és fél órára csökkentése; a színházépületek struktúrá¬
jának és látványának nyugatiasítása; a nézőtér teljes elsötétítése, a cselekmény
főszínpadra való pozicionálása (a hanamicsi mellőzése, illetve eltörlése); nyugati
típusú, realista díszletek és kellékek használata; a színpadi smink természetes¬
sé tétele; elektromos világítás használta — a jelenetváltások segítésére is; a szí¬
nészek társadalmi státuszának emelése." A reformokban fontos szerep jutott
Szadajakkónak is, hiszen elsősorban az ő megjelenése legitimálta a női színját¬
szást, s Otodzsiró is már szinte kizárólag színésznőket használt az onnagaták
helyett előadásaiban. Ennek ellenére a nyugati daraboktól eltérően — a nőies
jelleg háttérbe szorítása miatt — kerülte a romantikus, nőközpontú előadások
bemutatását, helyette olyan hősök jelentek meg rendezéseiben, akik hűségesek
a nemzetükhöz, engedelmesek urukkal szemben, kockáztatják életüket a szü¬
lőtiszteletért, vagy épp képesek feláldozni életüket a becsületért. A szenvedély
és szerelem helyett a legtöbb esetben - kiváló példa erre a későbbi A világ körül
című előadásuk — a giri 7éHE, a kötelesség győzedelmeskedik. Otodzsiró tehát
elsősorban a nyugati előadások dramaturgiáját, szerkezetét vette át, nem pedig
a temäjukat.°?
Fő céljai közé tartozott továbbá a tánc elkülönitese a drämätöl, elkepzeleseben
pedig a kizárólag dialógusokra épülő kortárs témák színpadra állítása mellőzi a
kabuki-szerű narratívát és felesleges zenei és tancbetéteket, vagyis egy nyugati
jellegű logocentrikus színház megteremtésére tett kísérletet. Ezen előadásait
nevezte szeigekinek IE]. Azt, hogy Otodzsiró gondolkodása milyen szorosan
kötődik a kelet-ázsiai tradicionális gondolkodásmódokhoz jól tükrözi a szei IE
frasjegy (illetve terminus, a kinaiban zheng) hasznalata, melynek az , igaz", , he¬
lyes”, ,egyenes” jelentéseket lehet tulajdonitani, de ezen feliil vilagos jelentéssel
bír a konfuciánus értékeken nevelkedett japánok számára is. Az irasjegyet ugyan¬
is Kínában tipikusan a konfuciánus értékrendhez kapcsolódva hosszú évszáza¬
dok óta használják mint bevett kifejezést valamilyen eredetileg jól működő, ám
később eltorzult dolog helyreállítására.? Ezáltal a mindenképpen újító szándékú
tanítás, esetleg reform úgy lép fel az eddig jól működővel szemben, mint amely
nem tesz mást, mint helyrehozza az adott dolgot, esetünkben kiegyenesíti az
elhajlott színházat, a kabukit."" Vagyis Otodzsir6 vallaltan úgy kezdi meg az
átalakítást, hogy a létező hagyományt nevezi torznak, melyet ő fog újra helyessé,
egyenessé tenni a társulatával.
51 Vö.: Anderson: Enter a Samurai, 497. és Kano: Acting Like a Woman in Modern Japan, 77.
52 Kano: Acting Like a Woman in Modern Japan, 76-77.
Vö.: Värnai Andräs: Az „egyenes nevek” a „nemes ember” egyenessege. Konfuciänus nyelvér¬
telmezés és értékelmélet, Tévol-keleti Tanulmänyok, IL. évf., 2010/2, 3-26.
VG.: a kabuku ’elhajolni jelentésével.