kabuki-előadások atmoszféráját.?" Ezért a népszerűség és a bevétel vágyától motivált
társulat az előadások időtartamát lényegesen lerövidítette, és további látványelemeket
épített be a nézők szórakoztatására. °®
Műsorukon különböző kabuki darabokból összeválogatott híres jelenetek sze¬
repeltek, melyeket a nyugati realista elvárás részleges ismeretében, tehát annak
teljes mértékben eleget nem téve, új darabbá szerkesztettek. Ilyen előadás volt
A királypárti avagy Kodzsima Takanori, a Zingoro, egy komoly szobrász, a Kesza: a
feleség áldozata, továbbá leghíresebb és legnépszerűbb előadásuk, A gésa és a lovag,
melynek eredeti cime A gésa és a szamurdij (Geisa to busi 2% © 1X +) volt.” S ez az
aprónak mondható változtatás mintegy modellálja azt a dramaturgiai stratégiát,
amelyet követve a realista színjátszás elvárásaihoz próbáltak alkalmazkodni.
A gésa és a lovagot két híres kabuki dráma alapján alkotta meg Otodzsiró. Az
első részhez — ez két szamuráj küzdelméről szól egy gesäert - az Ukijozuka Hijoku
No Inazuma (AW LE BEA) cimt kabuki darab harmadik felvonását használta,
a Szajaatét (#4 “4*°).*! Az előadás második része, mely a templomi jeleneteket tárja
elénk, a Dódzsódzsi (JÉNK5F) című darab cselekményének egyes részeit mutatja be.
A történet, amelyet először a 12. században? jegyeztek le, a japán legendák világá¬
ból ered. A 15. században egy ismeretlen szerző irt belöle nö drämät, majd később
elkészült kabuki-adaptációja is (Muszume Dódzsódzsi?).
57 "Vö. Szadajakko szavaival: , Legkeserűbb élményeink Amerikában voltak. Tájékozatlanok voltunk
a menedzselés terén, és nem tudtuk, milyen jellegű darabok felelnének meg az amerikai ízlésnek.
[...] Ostobák voltunk, mikor egy olyan klasszikus darabbal léptünk fel az amerikai közönség
előtt, mint a Kunohe. Ezt senki nem értheti, ha nincsenek ismeretei a mi japán történelmünkről."
Noguchi Yone: Sada Yacco, Dramatic Mirror, 1906. február 17.
38 Lesley Downer: Madame Sadayakko, Polmont, Review, 2003, 102—105.
Kano: Acting Like a Woman in Modern Japan, 88. A gésa és a lovag rövid története a következő:
a gyönyörű gésa beleszeret egy lovagba, aki menyasszonyát elhagyva száll harcba egy féltékeny
ellenséggel a nőért, de a gésa közéjük áll. A lovag menyasszonyának sikerül visszaszereznie a
férfi szerelmét, s így együtt menekülnek el egy szent templomba a gésa haragja elől. A lány meg¬
próbálja követni őket, de egy szerzetes megakadályozza, hogy a templomba lépjen. A szerzetest
táncokkal elkápráztatva mégis sikerül bejutnia, de a lovag megakadályozza, hogy meggyilkolja
kedvesét. Látva a férfi menyasszonya iránti szerelmét, a gésa szíve megszakad, s a lovag karjai
közt leli halálát. (Id. New York Times, 1900. március 2., 7.)
A szó alapvetően két szamuráj harcos összecsapását jelöli, de a kabuki kontextusában kifejezet¬
ten erre a párharcra utal.
Az eredeti darabban ez egy különleges, nagy színészi tudást igénylő harcos jelenetsor, ahol
a Szanza és Banzaemon nevű szamurájok küzdenek egymással, s harcukat Szanza felesége,
Kacuragi, a híres gésa szakítja félbe. — Id. bővebben: Aubrey S. Halford — Giovanna M. Halford:
Ihe Kabuki Handbook, Rutland — Tokyo, Charles E. Tuttle Co., 1979, 348.
Az első írásos emlék a Kondzsaku Monogatariban található.
Az alaptörténet, melynek szämtalan variäciöja létezik, Kijohimérél (iff) és egy szerzetesről
szól. A szerzetes egyszer Kijohime családjának házában vendégeskedett, s a fiatal lány és az
ifjú egymásba szerettek. Ám a fiú meggondolta magát, s el akarta hagyni a lányt, de mikor
Kijohime rájött, hogy becsapták, a szerzetes nyomába eredt, s átkelvén a Hidaka folyón dühében