Seite 244 [244]
DOMA PETRA
a színpadra." Emellett számos új színházi szokás is bevezetésre került, többek
között a nézőtér elsötétítése, a darabok témáját illetően pedig megjelent a tár¬
sadalmi, politikai színezet az előadásokban. Leggyakrabban különböző újságok
cikkeit és kortárs írók műveit vitték dramatizált formában színre, s a Meidzsi¬
korszak , családi életének romantikusan fölnagyított valóságával foglalkoztak."
Ezáltal sikerült a diákszínházat a hivatalos színjátszás színvonalára emelni, és
megmutatni, hogy a hagyományos színházi monopóliumon kívülis lehetőség van
a ,ttlélésre”."' Fontos megjegyezni azonban, hogy a sinpa színészek játéka valójá¬
ban szinte alig tért el a hivatásos kabuki színészekétől, s emellett realisztikusnak
sem volt mondható. Sőt, a színésznők helyét — hiába az újítás — rövid idő után
ismét átvették az onnagaták, s az előadások fordulópontján vagy csúcspontján
előszeretettel alkalmaztak kimerevített pózokat, szintén a kabuki mie pózait
idézve.? Valójában azonban ezek az apró eltérések is elkezdték kivezetni a japán
színházat az uralkodó kabuki hagyomány alól. Alapvetően elmondható, hogy a
japán színháztörténet csak évtizedekkel később kezd valódi jelentőséget tulaj¬
donítani a sinpának, mint olyan műfajnak, amelynek sikerült áttörnie a , jeget"
és ezzel megnyitnia az utat az új színházi műfajok kialakulásának lehetősége
előtt. Az új szokások bevezetésével — elsötétített nézőtér, megtervezett színpadi
világítás, nők szerepeltetése a színpadon — , megmutatták a tradicionális színházi
monopóliumon kívül való létezés lehetőségét."
A SZEIGEKI MEGALAPOZÁSA
Kavakami Otodzsiró jelentősége — akárcsak az elődjének nevezhető Szudó
Szadanorié — vitathatatlan a japan szinhaztorténetben, bar sokan csupán úgy
tekintenek rá, mint aki szélmalomharcot vívott a sokak által megkövültnek vélt
japán színház ellen. Vitathatatlan az is, hogy sosem rendelkezett elméleti vagy
Az 1629-es betiltás ellenére azonban az Edo-korban is léteztek női előadók. Az okjógensinek 35
JESHI nevezett nők kizárólag női közönség előtt, elhagyatott helyeken, például a sógun vagy a
daimjó rezidenciájának női lakrészeiben mutatták be előadásaikat. Ezek az alkalmak biztosítot¬
tak lehetőséget a női tánctanárok képzésére és a kultúrakedvelő szamuráj- és kereskedőcsaládok
hölgy tagjainak szórakoztatására.
Kokubu: A japán színház, 78.
1 Ortolani: The Japanese Theatre, 235.
Kokubu: A japán színház, 79.
B Ortolani: The Japanese Theatre, 234-235.
+ 242 +