Page 233 [233]
A JAPÁN MÉDIA-BOCSÁNATKÉRÉSEK SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI AZ ELMÚLT 30 ÉVBEN
A 2. és 3. képen megfigyelhető, hogy a 2. fotózási szöge a nyilvános bocsánatkérés
szögével megegyező, csak a képről a károsult hiányzik, a 3. képen már azt látjuk,
hogy közvetlenül felénk, azaz a kamerák felé fordulva, tőlünk elnézést kérve
fotózzák a bocsánatkérőt. Nem véletlen, hogy a közbocsánatkérésnél közkedvelt
lett ez a fotózási stílus és maguk a japánok is sokszor megmosolyogják a kopasz
fejtetők felsorakozását a média-bocsánatkérések képein.
Bár az átlagos néző szemszögéből nézve kissé elgondolkodtató lehet a fotó,
hogy miért felém hajol a cégvezető és miért tőlem kér elnézést, mikor nekem
semmilyen kárt nem okozott, a kárt okozó szemszögéből kényelmes megoldás,
hogy egyetlenegy közbocsánatkéréssel pontot tehet a probléma végére. Mindezek
mellett a média szemszögéből megvizsgálva is kedvező szituációval találkoz¬
hatunk, hiszen a média mint a károsultak képviselője eljátszhatja a becsapott
vásárló vagy éppen a dühös fogyasztó szerepét és szigorú szemmel tekinthet
a károsultra, számonkérheti őt, illetve dönthet arról, hogy megfelelő volt-e az
előadása, megbocsájt vagy éppen újabb fejhajtásra kényszeríti a vétkest.
FORMALIZÁLT BOCSÁNATKÉRÉS
A médiának effajta viselkedése és a bocsánatkérésben részt vállalt döntéshozó sze¬
repe alakította ki azt a tipikusan japán bocsánatkérő sajtótájékoztatót, ahol a kárt
okozók már többnyire a japán médiának kívánnak megfelelni, ahelyett, hogy arra
figyelnének, hogy a valós károsultak megbocsássanak nekik. A média olyannyira
megkedvelte döntéshozó szerepét, hogy 2007-ben nem egyszer újabb bocsánat¬
kérésre kényszerítette a kárt okozót, arra hivatkozva, hogy nem volt megfelelő
az előadása, nem hajolt túl mélyen, nem voltak megfelelőek a szavai, nem sajnál¬
kozott szívből. Ez a folyamat azt eredményezte, hogy a bocsánatkérők már mit
sem törődve a károsultakkal, arra törekedtek, hogy a média szigorú elvárásainak
+231 +