Oldal 225 [225]
OCR
A KANSZAI RÉGIÓ NYELVJÁRÁSAINAK TIPOLÓGIÁJA szókincse adja, amelyre a tanulmányban külön nem térek ki. A Kanszai vidék nyelvjárásaira alapvetően jellemző a sokrészű tiszteleti nyelvhasználat. Ez azonban kevésbé jellemző a Vakajama prefektúrában használt nyelvjárásokra. ÖSSZEGZÉS Amint látható, Japánban nagyon sok nyelvjárást használnak, amelyek különböző eltéréseket mutatnak. A korábbi kutatások megmutatták, hogy melyek a legfőbb nyelvjárásövezetek Japánban, de látható, hogy egy-egy régió nyelvjárása tovább bontható altípusokra. Érdekes továbbá, hogy egy-egy nyelvjárás használata nem egyezik meg a prefektúrahatárokkal. Számos olyan dialektust találunk, melyeket több prefektúrában is használtak, és több olyan prefektúrát is találunk, melyekben több nyelvjárás is megtalálható. A japán nyelv egyik érdekes sajátossága a sokszínű nyelvjárás-használat, melynek alaposabb megismerése további kutatásokra érdemes. BIBLIOGRÁFIA BARTos Huba: Japán, in Fodor István (főszerk.): A világ nyelvei, Budapest, Akadémiai, 1999, 627. ENAMI Josiz6: Omi sönin recu, Hikone, Szanraizu suppan, 1989. HirAJAMA Terao: Hacsidzsö högen no tokususzei, in Sibata Takesi — Katö Maszanobu — Tokugava Munemasza (szerk.): Nihon no gengogaku 6. Hogen, Tokiö, Taisükan soten, 1991, 179-186. HIRAJAMA Terao (szerk.): Mieken no kotoba, Tokió, Meidzsi soin, 2000. HIRAJAMA Terao (szerk.): Naraken no kotoba, Tokió, Meidzsi soin, 2003. Hiroto Acusi: Hdgen keigo kara kjéctigo keigo e, in Gengo Szeikacu, Csikuma sobö, 1982, 46-54. Horıi Reiichi: Kiotöfu kotoba dzsiten, Tokiö, Öfü, 2005. JAMAMOTO Tosiharu: Oszakafü hôgen, in Kinki högen no szögöteki kenkju, Tokiö, Szanszaidö, 1962. KAMATA Rjodzsi (szerk.): Hjôgo ken no hôgen csizu, Kébe, Kébe sinbun sz6go suppan szentä, 1999. KAMATA Rjödzsi: Hjogo ken högen bunpö no kenkju, Tokiö, Szakura, 1982, 52-53. Kinpaicsi Haruhiko: Nihon no hégen, Tokiö, Tamagava Daigaku Suppan, 2005. + 223 +
