Page 215 [215]
A KANSZAI RÉGIÓ NYELVJÁRÁSAINAK TIPOLÓGIÁJA
»szaszu toldalekok használatosak. A dialektusban azonban a szerkezet ragozása
más, mint a klasszikus japán nyelvben volt." Ezek az adalékok is mutatják, hogy
a kiotói dialektusra jellemző az archaizálás.
A nyelvjárások bemutatására és népszerűsítésére a japán kormány és a köz¬
médiumok is nagy hatással vannak. Érdekes dolog, hogy száz évvel ezelőtt azon
dolgoztak a politikusok, hogy egyesítsék a japán nyelvet egy hivatalos nyelv¬
változattá, napjainkban pedig igen fontos kérdés a dialektusok megvédése.
Ezen okból 2000-ben és 2001-ben az NHK televízió egy többrészes műsorral, a
Furuszato nihon no kotoba" című műsorral jelentkezett.
A kiotói dialektussal foglalkozó részben bemutatásra került kifejezés a mite
okurejaszu volt. Az okurejaszu szóösszetétel jelentése "kérem, és a kiotói udvarias
nyelvhasználat egyik fontos összetétele. Hasonló jelentésben használják még:
az okunai, okunahai, okunnai és az okunnahare változatokat is. Tehát a mite
okurejaszu kifejezés jelentése: , kérem, nézze meg!". Mutatja a kiotói udvarias
nyelvhasználat jelentőségét, hogy a műsor készítői egy udvarias nyelvi kifejezést
gondoltak alaposan bemutatni a televíziónézőknek, egy olyan kifejezést, amely
napjainkban is elterjedt Kiotóban, mégis régi kifejezésnek mondható.
Bartos Huba a következőt írja a japán nyelv oszakai és kiotói dialektusairól:
"A nyugati csoport nyelvjárásaiban, melyhez az egykori császárváros és kul¬
turális központ, Kiotó, valamint a hatalmas ipari centrum, Oszaka is tartozik,
az átlagosnál is bőségesebben találni udvarias formulákat, nyelvhasználatot."
Ez is mutatja, hogy a régió nyelvjárásának sajátossága a nagyszámú udvarias
formulák használata, és függetlenül a nyelv törvényszerű változásától ez a sajá¬
tosság a jövőben megmarad.
Oszaka prefektúrában beszélt aldialektusok
A prefektúra nyelvjárásának felosztásával Jamamoto Tosiharu a következőkép¬
pen csoportosított:
A klasszikus nyelvben a műveltető igeragozás az alsó-kétsoros ragozási csoportba tartozott, míg
a dialektusban napjainkban ötsoros ragozású.
A televízió-műsor 47 adást élt meg 2000 áprilisa és 2001 márciusa között. A műsor minden
részében egy prefektúra nyelvjárását mutatták be neves szakértők, illetve olyan közszereplők
segítségével, akik az adott prefektúrából származnak. A kiotói dialektussal foglalkozó műsort
2000. június 8-án sugározták két vendég, Horii Reiicsi (1925—2013) nyelvész, az Oszakai Egye¬
tem kutatója, illetve Takada Miva (1947-) kiotói származású színésznő közreműködésével.
Bartos Huba: Japán, in Fodor István (főszerk.): A világ nyelvei, Budapest, Akadémiai, 1999, 627.
Jamamoto Tosiharu: Oszakafú hógen, in Kinki hógen no szógóteki kenkjú, Tokió, Szanszaidó,
1962.
s 213"