elfoglalt sorszámát, majd ezt követi a forrásnyelvi, a hivatalos célnyelvi fordítás
(filmfelirat vagy szinkron), majd végül a rajongói fordítás. Az elemezés tárgyá¬
ul szolgáló vokatívuszi megszólítást félkövér emeltem ki a szövegből. A nyelvi
példákkal egy sorban tüntetem fel az interakcióban részt vevők között fennálló
viszonyt.
A következő sorban közlöm az adott megnyilatkozásban szereplő vokatívuszi
megszólítás szófaji sajátosságait. Jelen példában a forrásnyelvi megnyilatkozás¬
ban VN+szan utôtag megszólítás szerepel, a szinkronverzióban VN, a rajongói
forditas pedig elidegenitést alkalmazva a forrasnyelvi VN+szan vokativuszi meg¬
szölitas hasznälatäval el. Ezt követi a diskurzusmezön, diskurzushangvetelen,
diskurzusmödon belüli elemzes.
A diskurzusmezöben azt vizsgälom, hogy milyen illoküciös aktust tölt be,
illetve betölt-e egyáltalán a vokatívuszi megszólítás az adott megnyilatkozás¬
ban; hogy milyen szerepe van az adott megszólításnak a beszédaktus illokúciós
erejének módosításában; van-e perlokúciós hatás, valamint hogy miként érvé¬
nyesül az adott vokatívuszi megszólítás pragmatikai funkciója. A 6. példában
szereplő forrásnyelvi vokatívuszi megszólítás a kérés illokúciós erejét fokozza.
A célnyelvi ekvivalens szintén ezt a funkciót tölti be. A perlokúció pedig a másik
fél meggyőzése. Az eredeti szöveg megszólításának pragmatikai funkciója az in¬
formációkezelési funkció (IKF), ez a célnyelvi megnyilatkozásokban sem változik.
A diskurzushangvételen belül a személyközi kapcsolatkezelést (pozitiv = P,
negativ = N) és a formalitási/informalitási (F, IF rövidítésekkel jelölve) viszonyo¬
kat elemzem. Jelen esetben a forrasnyelvi megnyilatkozasban szerepl6 VN+szan
negatív kapcsolatkezelési stratégiát fejez ki, akárcsak a szinkronfordításban álló
vezetéknévvel való megszólítás, vagy a rajongói fordítás VN-tszan megoldása. Az
interakciós felek közti kommunikáció informálisnak tekinthető.
Az eredeti VN+szan utótag, a szinkronfordításban szereplő VN, valamint az
elidegenítő fordítói stratégia révén a rajongói fordításban megjelenő VN+szan
utótag is negatív kapcsolatkezelési stratégiát jelöl. Mindkét korpuszban a formá¬
lis stílus érvényesül. Így tehát a diskurzusmezőben a funkcionális ekvivalencia
mindenhol megvalósul, ezt E betűvel jelöltük az egyes helyeken. Az NE rövidítés
azokat az eseteket jelzi, ahol a funkcionális ekvivalencia nem valósult meg.
A diskurzusmód rubrikában a jelenet képi világát jelenítem meg, és a
vokatívuszi megszólítás vizuális résszel való koherenciáját vizsgálom. Ugyan¬
csak a diskurzusmódon belül vizsgálom, hogy következetesen jár-e el a fordító
az egyes vokatívuszi megszólítások fordításában. A jelenlegi példákban mindkét
esetben koherens a fordítás. K-val a koherenciát, NK-val pedig a nem koherens
példákat jelölöm.