Page 196 [196]
OCR
SOMODI JÚLIA Fukushima felosztásában problémát jelent, hogy a társadalmi státusz, társadalmi osztály, intézményesített szerep, életkor, biológiai nem a hatalom és a társadalmi távolság kategóriájában is szerepel. A japán nyelv esetében az első pontban említett életkor, társadalmi osztály, foglalkozás, biológiai nem a hatalmi viszonyokban mutatkoznak meg. A 2. pont (, mennyire ismerik jól egymást") megfogalmazása homályos, ugyanis az ismeretség időtartama vagy a kontaktus gyakorisága nem feltétlenül egyenesen arányos a távolsággal. Az ellentmondást Polcz" nyomán úgy oldom fel, hogy a másik fél feletti ellenőrzésre feljogosító képességeket, mint az életkor és társadalmi státusz, a belső és külső körhöz való tartozás, valamint az affektus mértékével való összefüggésben tárgyalom. Az affektus lehet pozitív és negatív, erős, laza és zéró kötődés. Pozitív affektusról akkor beszélünk, ha a kommunikációs felek kedvelik egymást, a negatív affektus ezzel szemben azt jelenti, hogy a felek nem szimpatizálnak egymással. A pozitív és negatív érzelmek intenzitásának megfelelően megkülönböztetünk erős, laza és zéró kötődéseket. A kötődéseket Polcz" az alábbiak szerint határozza meg: Az erős kötődések tartós, pozitív érzelmekkel, jelentős mértékű önkitárulkozással jellemezhető bensőséges kapcsolatok. Ilyenek például a családtagok, a rokonok és az élettársak közötti kapcsolatok, a tartós szerelmi viszonyok és a mély barátságok. Az ilyen jellegű kapcsolatokban a szereplők a lehető legközelebb állnak egymáshoz, vagyis a köztük lévő társadalmi távolság a lehető legkisebb. Ezekben az esetekben a demográfiai jellemzők irrelevánsak. A laza/zéró kötödések kategóriájába sorolom az önkitárulkozás nélküli, felületes ismeretségeket, a formális kapcsolatokat és azokat a szituációkat, amelyekben az interakció ismeretlenek között zajlik. Itt célszerű figyelembe venni a demográfiai és az egyéb változókat. A nyugati kultúrában a hasonló demográfiai hátterű (azonos életkor, hasonló beosztás stb.) kommunikációs felek hajlamosak közvetlenebb hangnemet megütni egymással már az első találkozáskor (szomszédok, fiatalok szórakozóhelyen stb.), ezért Polcz az ilyen jellegű kapcsolatokat kis társadalmi távolsággal jellemzi. A japán kultúrában azonban első találkozáskor sosem ütnek meg közvetlen hangnemet az interakciós partnerek. A külső körhöz való tartozás magával vonja a kommunikációban használt formálisabb hangnemet. Így tehát a japán nyelvhasználati norma szerint a fenti esetek nagy társadalmi távolsággal 79 Polcz: Konvencionális indirekt beszédaktusok. 80 Uo., 103. «194 +
