Fukushima felosztásában problémát jelent, hogy a társadalmi státusz, tár¬
sadalmi osztály, intézményesített szerep, életkor, biológiai nem a hatalom és a
társadalmi távolság kategóriájában is szerepel. A japán nyelv esetében az első
pontban említett életkor, társadalmi osztály, foglalkozás, biológiai nem a hatalmi
viszonyokban mutatkoznak meg. A 2. pont (, mennyire ismerik jól egymást")
megfogalmazása homályos, ugyanis az ismeretség időtartama vagy a kontaktus
gyakorisága nem feltétlenül egyenesen arányos a távolsággal.
Az ellentmondást Polcz" nyomán úgy oldom fel, hogy a másik fél feletti ellen¬
őrzésre feljogosító képességeket, mint az életkor és társadalmi státusz, a belső és
külső körhöz való tartozás, valamint az affektus mértékével való összefüggésben
tárgyalom. Az affektus lehet pozitív és negatív, erős, laza és zéró kötődés. Po¬
zitív affektusról akkor beszélünk, ha a kommunikációs felek kedvelik egymást,
a negatív affektus ezzel szemben azt jelenti, hogy a felek nem szimpatizálnak
egymással. A pozitív és negatív érzelmek intenzitásának megfelelően megkü¬
lönböztetünk erős, laza és zéró kötődéseket. A kötődéseket Polcz" az alábbiak
szerint határozza meg:
Az erős kötődések tartós, pozitív érzelmekkel, jelentős mértékű önkitárulkozással
jellemezhető bensőséges kapcsolatok. Ilyenek például a családtagok, a rokonok és
az élettársak közötti kapcsolatok, a tartós szerelmi viszonyok és a mély barátságok.
Az ilyen jellegű kapcsolatokban a szereplők a lehető legközelebb állnak egymáshoz,
vagyis a köztük lévő társadalmi távolság a lehető legkisebb. Ezekben az esetekben a
demográfiai jellemzők irrelevánsak. A laza/zéró kötödések kategóriájába sorolom az
önkitárulkozás nélküli, felületes ismeretségeket, a formális kapcsolatokat és azokat a
szituációkat, amelyekben az interakció ismeretlenek között zajlik. Itt célszerű figye¬
lembe venni a demográfiai és az egyéb változókat.
A nyugati kultúrában a hasonló demográfiai hátterű (azonos életkor, hasonló
beosztás stb.) kommunikációs felek hajlamosak közvetlenebb hangnemet meg¬
ütni egymással már az első találkozáskor (szomszédok, fiatalok szórakozóhe¬
lyen stb.), ezért Polcz az ilyen jellegű kapcsolatokat kis társadalmi távolsággal
jellemzi. A japán kultúrában azonban első találkozáskor sosem ütnek meg köz¬
vetlen hangnemet az interakciós partnerek. A külső körhöz való tartozás ma¬
gával vonja a kommunikációban használt formálisabb hangnemet. Így tehát a
japán nyelvhasználati norma szerint a fenti esetek nagy társadalmi távolsággal
79 Polcz: Konvencionális indirekt beszédaktusok.
80 Uo., 103.