Az onomatopoetikus kifejezések fontosságát és népszerűségét a nyelvész kuta¬
tók körében az is jól mutatja, hogy tudomásunk szerint több mint száz japán
onomatopoeia szótárt publikáltak az elmúlt néhány évtized alatt. Természetesen
ezek között nagy számban fordulnak elő a gyerekeknek vagy japán nyelvtanulók¬
nak szánt kisebb képes szótárak. A japán korpuszunk összeállítását megköny¬
nyítette az a tény, hogy sok japán onomatopoetikus szótár létezik, így valójában
a korpuszgyűjtés során csak ki kellett választanunk a számunkra legmegfele¬
lőbbet. A kiválasztás során több szempontot is figyelembe vettünk, ezek a kö¬
vetkezők: (1) mindenképpen egy olyan szótár anyagát használjuk fel, amelynek
szerkesztése szigorú szakmai szempontok alapján valósult meg; (2) ne csak az
onomatopoeiák jelentése szerepeljen bennük, hanem jelölve legyen az adott szó
onomatopoetikus alcsoportja is (tehát az, hogy a hangutánzók, hangulatfestők
vagy a hangutánzó-hangulatfestők csoportjába tartozik-e); (3) a jobb megértést
szolgálva tartalmazzon példamondatokat is; (4) terjedelmét tekintve ne térjen
el túlságosan a magyar korpuszunkat képező adatmennyiségtől. Az általunk
felállított kritériumoknak Atoda Tosiko! és Hosino Kazuko? szótára felelt meg,
amely a Giongo, gitaigo cukaikata dzsiten? — A hangutánzók és hangulatfestő szavak
és használatuk címet viseli. Ezek alapján a japán korpuszunkat összesen 1656
onomatopoetikus kifejezés képezi.
A magyar korpusz összeállításánál már nem volt ilyen könnyű dolgunk, hiszen
sajnos még senki sem vállalkozott arra, hogy szótár vagy szógyűjtemény formá¬
jában összegyűjtse a magyar onomatopoetikus szavakat. Kizárólag a tájnyelvi
hangutánzókról készültek gyűjtemények, pontosabban nyelvatlaszok, ezek a kö¬
vetkezők: a Balogh Lajos és Király Lajos tollából született Az állathangutánzó igék,
hívogatók és terelők somogyi nyelvatlasza," valamint a Guttman Miklós és Köböl¬
kúti Katalin által összeállított Hangutánzó igék vasi és muravidéki atlasza" című
munka. Kutatásunkban kizárólag a köznyelvben is rögzült onomatopoeiákkal
kívánunk foglalkozni, így az imént említett két mű szóanyaga nem köszön vissza
a korpuszunkban. Arra vállalkoztunk, hogy saját gyűjtésbe kezdjünk, amiben a
! Atoda Toshiko (MH J)JHR2T)
? Hoshino Kazuko (#7 nF.)
Atoda Tosiko - Hosino Kazuko: Giongo, gitaigo cukaikata dzsiten, Tokié, Szouszakusa Suppan,
1995.
Balogh Lajos — Kiraly Lajos: Az éllathangutänzd igék, hivogatôk és terelôk somogyi nyelvatlasza,
Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976.
Guttman Miklós — Köbölkúti Katalin: Hangutánzó igék vasi és muravidéki atlasza, Budapest,
Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 18. sz., 1987.