Oldal 155 [155]
A REDUPLIKACIO SZEMANTIKAI FUNKCIOINAK
VIZSGALATA A JAPAN ES MAGYAR ONOMATOPOEIAK
TUKREBEN
———o—
SAMU VERONIKA
Samu Veronika doktori disszertációja A japán és magyar onomatopoeiák kont¬
rasztív és fordítás szempontú vizsgálata, különös tekintettel a morfoszemantikai
jellegzetességre címmel a PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott
Nyelvészeti Programja keretében készül. Célja, hogy feltárja a japán és a magyar
onomatopoeiak morfolögiai, jelentestani karakterisztikait, valamint a morfolö¬
giai szerkezeti felépítése által leképezett szemantikai és funkcionális jellegzetes¬
ségeket, és az így kikerekedő két rendszer hasonlóságai és különbségei kapcsán
lényeges megállapításokat jelezve kialakítson egy elméleti alapot, amelyen a
kiválasztott korpusz adatai morfoszemantikai szempontok alapján elemezhetők.
A két nyelv onomatopoetikus szócsoportjának morfológiai jellemzőire és szóképzé¬
si típusaira vonatkozó morfoszemantikai vizsgálódások eredményei alapján meg¬
határoz különböző szemantikai dimenziókat (pl. durativitast, frekventativitast,
befejezettséget stb. jelölő elemek), majd ezen szemantikai dimenziók síkján kíván
rendszerszerű összefüggéseket feltárni, azaz kapcsolatot teremteni a japán és
magyar nyelvpár onomatopoetikus szókincse között.
A szerző a kutatás második szakaszában megvizsgálja, hogy az általa megrajzolt
elméleti alap, amely a transzparencia elvére támaszkodik, s a japán és a magyar
onomatopoeiák morfoszemantikai szempontú analízisének eredményeképp születik
meg, milyen mértékben érvényesül a két nyelv találkozása során, vagyis a japánról
magyarra történő átkódolásban.
Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a készülő doktori disszertációnk egy
kisebb szegmensét, amelyben a reduplikációnak nevezett szóalkotási móddal ke¬
letkezett japán és magyar onomatopoeiák kontrasztív vizsgálatával foglalkozunk,
különös tekintettel a morfoszemantikai sajátosságokra.