Seite 136 [136]
MAYER INGRID
A KAKEKOTOBAKÉNT FUNKCIONÁLÓ UTAMAKURA FORDÍTÁSI LEHETŐSÉGEI
A fenti példák között sok esetben egy utamakura? (költői eszköz, híres hely¬
színek, amelyek további asszociációkat hívnak elő, így újabb jelentésrétegekkel
gazdagítják a vakát) szerepel egyúttal kakekotobaként is. Tehát a földrajzi reália
fordításával egyidejűleg még kakekotobaként is át kellene vinni az adott szót.
Az előbbi egyszerűen megoldható a , közvetlen átvétel" módszerével, esetleg ki¬
egészítéssel, de utána még megmarad az ambiguitás fordításának feladata. Nem
ritkán az utamakura tartalmilag is, valós helyszínként is elválaszthatatlan a
költemény mondanivalójától. Ha a kakekotobaként funkcionáló utamakura két
jelentését külön-külön közvetítik, ki sem derül, hogy hol volt kapcsolódási pont
közöttük, illetve több példát találunk a korpuszban arra is, hogy az egyik jelen¬
téssík egyszerűen kimarad.
Konkrét példaként el6szür a Kiszen hésinak Æ##Æfil tulajdonitott kültemény¬
ből, a 8. versből vizsgálunk meg egy kakekotobaként funkcionáló utamakurát, a
reália és a pun fordítási módszereinek szem előtt tartásával:
DISELMOKOALP EEL? THe ABUL ALVES ZR)?
Ebben a versben két, egyes kommentátorok szerint három" kakekotoba van.
Azonban most csak a hegy nevére fókuszálunk, amely megkérdőjelezhetetlenül
kakekotoba, és egyben a vers fő témája is (jo o usi: utálja a világot, megundorodott
tőle, Udzsi-jama: Udzsi-hegy. Az előbbit aláhúzással, az utóbbit vastag betűvel
jelöltem. Az usi/lIdzsi szó csak egyszer szerepel a versben, mert itt egy ún.
láncolódó kakekotoba részét képezi, és egyidejűleg tagja mindkét kifejezésnek.)
Ötféle fordítási technikát találunk a gyakorlatban erre, amelyekből az egyi, két
másik módszer egyidejű alkalmazása:
1. Direkt átvétel
A tulajdonnevet (földrajzi nevet) közvetlenül, transzkripció útján veszik át, a
köznévi részét pedig a célnyelvi megfelelőjével jelölik. Ez a földrajzi nevek fordí¬
tásakor bevett eljárás, csakhogy a szó ebben a versben egyben kakekotobaként
is szolgálna, és ha nem egészül ki egyéb technikákkal (a kihagyáson kívül), a
szójáték egyik jelentésrétege elvész.
38 Bővebben lásd pl.: Arijosi Tamocu: Hjakunin issu, Kódansa, 1983, 50.
Kis kunyhómban itt/ Kiotótól nem messze/ Udzsin lakom én/ De Uncsi-hegynek hívják/ mos¬
tanság az emberek (fordításomban, "az én kalyibám/ a fővárostól délkeletre/ így éldegélek én/
vilägot megutälta+Udzsi-hegy/ igy mondjäk az emberek’)
Egyes értelmezések szerint a harmadik a sika ( L-"határozószó és KE 6z, szarvas) is kakekotoba,
ami kulcskérdés, hiszen a harmadik kakekotoba elismerése az állat megjelenésével jár a fordí¬
tásban (Dickins A fordítása, Yasuda (Jaszuda), Galt, és a mai japán nyelvre fordítottak közül:
Tanabe, Szaszaki).
39
40
+ 134 +