Page 111 [111]
KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS IRODALOM INTEGRÁLÁSA A JAPÁN OKTATÁSBAN
Egy tokiói iskola negyedikes tanulói a Kani mukasi (Történt egyszer a rákkal)
című mesével foglalkoztak. Ez egy japán népmese, a Szaru kani kasszen (A rákok
és a majom csatája) tájszólással ízesített, ritmikus prózában megírt irodalmi
adaptációja, szerzője Kinosita Dzsundzsi dráma- és regényíró. Akárcsak az előző
mese, kiválóan alkalmas dramatizálásra, bábjátékként történő előadásra, zenés
feldolgozásra is, emellett az anyanyelv- és irodalomóra anyagában is szerepel¬
het, többek között , olvasmányélményről szóló fogalmazás" (dokuso kanszóbun)
formájában. A rák talál egy kaki gyümölcsmagot, elülteti, gondosan felneveli a
fát, de amikor megérnek rajta a gyümölcsök, nem tud felmászni érte. Ekkor meg¬
jelenik a majom és felajánlja, hogy majd ő leszedi a termést. De amikor felmá¬
szik, az érett gyümölcsöket megeszi maga, a zöldekkel pedig megdobálja a rákot,
aztán elmenekül. A rák megsérül és meghal, de a páncélja alól sok-sok kisrák
bújik elő, akik összefognak és megbüntetik a majmot. A mese által közvetített
értékek, melyek alapján a tanárok választása erre a mesére esett, a közösségben
rejlő erő, az összefogás, a szolidaritás, az optimizmus, a küzdőszellem, a történet
humora. Emellett a gyermekek számára könnyen befogadható és saját életük ta¬
pasztalataival kiegészíthető tartalom. Az iskolában is tartottak rákot, és sokan
voltak már közülük folyami vagy tengeri rákot fogni. Ezeknek az élményeknek a
kicserélése után kétszer elolvasták a történetet, röviden megbeszélték, és miután
eldöntötték, hogy melyik jelenetet rajzolnák meg a legszívesebben, következtek a
vázlatok. A következő héten újraolvasták és behatóbban elemezték a szereplőkről
kialakult véleményüket, érzéseiket: a majom , beképzelt, szemtelen, utálatos,
csúnya", a rákok , sajnálnivalóak, bátrak stb."
A mai gyerekek gyakran szembesülnek a televízióban a háború kepeivel, „meg¬
szokottá" válik számukra, , meseként" fogják fel, nem valóságként, s ez a győztest
pártoló attitűdöt alakítja ki bennük. A rákok története azonban elgondolkoz¬
tatta őket: a rák gondozta a gyümölcsfát, mégis a majom ette meg a termést,
ráadásul meg is dobálta a rákot a kemény gyümölcsökkel. Ez haragot váltott
ki belőlük a majom iránt, a rákkal pedig együttéreztek, teljesen átélték a rákot
ért igazságtalanságot. Ezt a majomnak, illetve a rákoknak címzett levelekben is
megfogalmazták (, Kedves rákok! Micsoda nagy kár, pedig a mamátok nevelte
[a fát]. Ti is ültessetek kaki magot, mint a mamátok, miután megbüntettétek a
majmot." , Kedves rákok! Én negyedikes vagyok, XY-nak hívnak. Azt rajzoltam
meg, amikor meghalt a mamátok, és megszülettek a kisrákok. Hány testvéretek
van? Én körülbelül negyvenet rajzoltam. Ha megkapjátok a levelemet, válaszol¬
jatok!" stb.) Ezt a nagyfokú érzelmi azonosulást mutatták az elkészült képek, a
rákoknak a majommal szemben táplált érzéseit próbálták meg ábrázolni.
®® Mita: Vatasitacsi no kjöiku, 86-87.
+ 109 +