Page 110 [110]
VARRÓK ILONA
összes érzékszerv bevonására. Nézzük meg hát közelebbről, konkrét példákon
keresztül, hogyan valósultak meg az Új Rajz Egyesület pedagógiai kísérletei a
gyakorlatban!"
A Kanagava prefektúrabeli Kavaszaki város elemi iskolájának pedagógusai
1967-ben egy Japánban is népszerű észak-európai népmesét dolgoztak fel az
első osztályos tanulókkal. A három kecskéről szóló mesének zenés és bábjáték
változata is van, illetve az anyanyelvi és irodalomóra (kokugo) keretében gyakran
dramatizálják, ilyenkor a jelmezeket is maguk a gyerekek készíthetik. Története
több szempontból is alkalmassá teszi a képi adaptálásra, a gyerekek könnyen
befogadják, azonosulnak a szereplőkkel, ugyanakkor dinamikai érzékük (a kecs¬
kék lépteinek ritmusa), szerkezeti érzékük fejlesztésére is szolgál, ráadásul egyéb
tantárgy (nevezetesen az élővilág) tanításában is hasznosítható." A történet ki¬
választásának ezek voltak az elsődleges indokai. A három kecske testvér arra
vágyik, hogy minél előbb meghízzon és felnőjön (a gyerekek is alig várják, hogy
ndjenek!), és ezért minden akadályt leküzdenek. A legelőhöz csak egy függőhídon
keresztül juthatnak el, de alatta a völgyben él a skandináv mítoszvilág Troll nevű
mesebeli óriása. Amikor az első, legkisebb kecske a híd közepére ér, be akarja
kapni, de a kecske azt mondja neki, hogy a következő kecske nagyobb lesz nála,
s így megmenekül. A második ugyanígy jut át a hídon, végül jön az utolsó, a
legnagyobb, s ez aztán felökleli a szarvával az óriást.
Az alkotótevékenységet bevezető foglalkozások előzték meg. Testsúlymérés —
az öröm megtapasztalása, amit a kecskék érezhetnek, ahogy hónapról hónapra
növekednek. Torna — mérleghintáztak, eljátszották, hogyan lehet átmenni egy
függőhídon. Agyagozás — először különböző állatok (kutya, macska stb.), majd
kecske formázása (képeskönyvek segítségével). A mese elolvasása és közös meg¬
beszélése (miért érdekes a történet, miről szól, mi a három kecske közös vágya, a
kép felépítéséhez szükséges motívumok -— a mély völgy, a függőhíd, milyen egy
Troll — tisztázása). Ezután kezdődött meg az alkotás folyamata. Először a táblára
rajzoltak kecskét és együtt javítgatták, közben tudatosították magukban az állat
jellegzetességeit. Tovább menve megbeszélték, hogy mit hová lehetne elhelyezni
a képen. Hogyan tudnák ábrázolni a kecske puha szőrét vagy a testsúlyát, majd
azon gondolkoztak el együtt, hogy milyen összefüggés van a Troll ereje és a
kecske nagysága között, így jutottak el végül saját alkotásaik elkészítéséhez.
36 Az itt ismertetett programokat az említett tanulmánykötetek, a Bidzsucu kjóiku, illetve a Bi¬
dzsucu dzsugjó alapján mutatom be.
37 A kecskék egy függőhídon mennek át, s a súlyuk közti különbséget a függőhíd recsegése jelzi.
Vagyis a függőhíd a mérleg szerepét tölti be, és a történet a dolgok súlya és a súlyuk arányában
általuk kifejtett nyomás összefüggéseire ébreszt rá.
+ 108 +