Oldal 105 [105]
KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS IRODALOM INTEGRÁLÁSA A JAPÁN OKTATÁSBAN
kitartásuk eredményeként megszületik a kép, úgy érezhetik, hogy elértek va¬
lamit, az önmegvalósítás önbizalommal tölti el őket. A könyv olvasása során
szerzett élmény színekkel és formákkal történő ábrázolásának folyamatában
kielégül alapvető önkifejezési szükségletük, és egyszerre fejlődik érzékenységük,
értelmük és kreativitásuk."
MONOGATARI NO E — TÖRTÉNETKÉP
A monogatari no e vagy o hanasi no e egy történet képi megkomponálását jelenti,
de nem korlátozódik kizárólag irodalmi élmény feldolgozására. Lehet egyrészt
irodalmi mű, mese, népmese ábrázolása, gyakran közös alkotás (képsorozat,
képeskönyv, közösen készített nagyméretű kép) formájában, ugyanakkor az is
előfordul, hogy maguk a gyermekek válnak írókká, költőkké, meséket, verseket,
saját életükből vagy környezetükből merített történeteket írnak, és ehhez készül¬
nek a képek, metszetsorozatok. A kompozíciók elkészítéséhez használt anyagok
és technikák is igen változatosak, bő teret engednek a fantáziának. Székácsné
Vida Mária ismerteti azokat az ötvenes évek végén kezdődő pedagógiai progra¬
mokat, melyek a gyermekek lelki, értelmi fejlődése szempontjából is nagyszerű
eredménnyel jártak."
A japán kerettantervekben a monogatari no e a fantáziarajz (szózóga) egyik
részterületeként szerepelt, ami félreértéshez vezetett a pedagógusok egy része
körében. Úgy értelmezték, hogy nem kell mélyebben foglalkozni magával az
irodalmi alkotással, elegendő a verbális tartalom képi ábrázolása, nem tettek
különbséget az irodalmi és a képi téma között. Az így készített képek, képsoro¬
zatok értelemszerűen megmaradnak az illusztráció szintjén. Tabe Szumiko hívta
fel erre a hibás szemléletre a figyelmet. Az ő meghatározásában a történetkép az
irodalmi műre , felelő" kép, ezért készítéséhez elengedhetetlen az irodalmi mű
témájának megragadása. Az irodalmi mű témája azonban nem egyenlő a kép
témájával. Egy történet képi ábrázolásának előfeltétele az alkotásra ösztönző,
Óta Emiko: Csúgakkó ni okeru dokuso kanszóga no sidó (Az olvasmányélmény-rajz irányítása
az alsó középiskolában), in Dokuso kanszóga no sidó, Zenkoku Gakkó Tosokan Kjógikai, 1991,
38-45. A szerzö kiváló eredményeket ért el alsó-középiskolában a tantárgy-integráció terén
művészet és egyéb tantárgyak (pl. történelem) komplex oktatásában. 1998-ban az NHK televízió
»Kokoro no kjdiku” (A lélek nevelése) címmel mutatta be rendkívül nagy visszhangot kiváltó
oktatási módszerét. Az olvasmányélmény-rajz alsó középiskolai irányításával kapcsolatban je¬
len tanulmányban bemutatott gyakorlat elsősorban az Óta Emiko által kidolgozott módszer
ismertetése.
Lásd Székácsné: Gyermekművészet Japánban.
s 103 ¢