Page 101 [101]
KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS IRODALOM INTEGRÁLÁSA A JAPÁN OKTATÁSBAN
kutatásra kell helyezni." , Az önálló tanulásban, az önképzésben a könyvtáraknak
fontos szerepet kell játszaniuk. A tankönyvek, illetve az órai anyag memorizá¬
lásának túlértékelésétől a legkönnyebben úgy szabadulhatunk meg, ha sokféle,
eltérő nézőpontot bemutató könyvet, tanulmányt adunk a diákok kezébe."
Az iskolai könyvtárak jelentőségét már a negyvenes évek végén felismerő pe¬
dagógusok közé tartozott Macuo Jataró, a japán Iskolai Könyvtárak Országos
Szövetségének első elnöke, és ő volt az, aki 1956-ban elsőként felvetette az olvas¬
mányélmény-rajz pályázat ötletét. 1957-ben a Nisi-Nihon Sinbunsa (Nyugat-Japá¬
ni Hírlapkiadó) és a kjúsúi iskolai könytárszövetség közös szervezésében került
sor Japánban az első pályázat megrendezésére. Ekkoriban még viszonylag kevés
volt azoknak a tanároknak a száma, akik megértették a olvasmányélmény-rajz
lényegét, ezért a pályázat szervezői a következő két-három évet a felvilágosító
munkának szentelték. Már ekkor is sokfelé tartottak Japánban külön fogalma¬
zás-, illetve rajzversenyeket, s ez érlelte meg Macuoban a gondolatot: miért ne
kapcsolhatnánk össze a kettőt, miért ne lehetne a rajzok témája az irodalom? Az
olvasás eredményét miért ne lehetne rajzos formában is kifejezni? Macuo az ol¬
vasmányélmény-rajz pedagógiai jelentőségét és hatását öt pontban foglalta össze:
1. Az olvasmányélmény-rajz az olvasáson keresztüli önkifejezés.
2. A rajzban történő kifejezés lehetőségének öröme élvezetesebbé teszi az
olvasást.
3. Gazdagítja a képzelőerőt.
4. Az élményrajzon keresztül felmérhetjük a gyermekek jellemét, érzéseit,
lelkiállapotát.
5. Az olvasott könyvvel kapcsolatos benyomásaik mélyen a lelkükbe vésőd¬
nek.?
A olvasmányélmény-rajz pályázatok elindítója az ötvenes évek végén tehát
nem művészeti neveléssel vagy rajzoktatással foglalkozó szakember volt. Macuo
az olvasmányélmény képi ábrázolását nem is a művészeti nevelés oldaláról kö¬
zelítette meg, inkább az irodalomtanítás kiegészítéseként, segédeszközeként
fogta fel: , Végül is az olvasmänyelmenyröl irott fogalmazás, az annak alapján
készített rajz tanítása is a személyiségformálás feladatának része. Ehhez csak
kölcsönözzük a szöveges vagy a rajzos formát", , az olvasmány alapján készített
rajz az olvasás elmélyítésének eszköze."? Az irodalomközpontú megközelítés
1 Nakamura Juriko: Gakké tosokan to kékjétosokan no kjórjoku, renkei ni kan szuru rekisiteki
kenkju. Gakk6 tosokansi 0 dzsiku tosite (Az iskolai és közkönyvtárak együttműködése, különös
tekintettel az iskolai könyvtárak történetére), Tókjó Gakugei Daigaku Daigakuin, 1997, doktori
disszertáció, kézirat.
2 Ivata: Dokuso kanszóga no igi, 26.
B Uo.
+ 99 +