Oldal 82 [82]
SZABÓ NOÉMI
társalkodhatnak, akik viszont a férjük kémjei. Megtudjuk, hogy a feleségek egy
évben egyszer jelenhetnek meg nyilvános helyen, de megengedik nekik, hogy
testvéreik meglátogassák őket. Házasság alkalmával figyelnek a rangra, főleg az
első feleség esetén, de a többi is csak a császár" engedélyével kerülhet ki alacso¬
nyabb rangból. Olvashatunk az esküvői szertartásról is, amely istentisztelettel
kezdődik a templomban, ahova előbb a vőlegény és a férfi vendégek érkeznek
gyalog vagy kocsin, őket követik a menyasszony és az asszonyok, mindannyian
földig érő fedéllel, előttük pedig a zenészek haladnak. A templomban a bonc vagy
pap egy bálványkép elé állítja a vőlegényt és a menyasszonyt, akiknek lámpás
van a kezében, aztán a jelenlévők szerencsét kívánnak nekik, majd a menyasz¬
szony elégeti a gyerekkori játékait, melyek helyett a vőlegénytől kap ajándékot.
A beszámoló részletezi, hogy a násznép ezután a vőlegény házához megy, és
itt látják először egymást a házasok. A lakodalmat a 7., 8. napon tartják, ez idő
alatt a pár sok ajándékkal kedveskedik egymásnak, a lakodalom végén pedig a
menyasszonyt az asszonyi házba kísérik."
Szintén a Mindenes Gyűjtemény 1790. május 26-ai számában A nappal kezdé¬
sének s számlálásának sok féle módjai című cikkben olvashatjuk, hogy a japánok
és a kínaiak is, más népekhez hasonlóan, a nappalt a naplementétől számítják.""
A Hasznos Mulatságok 1817/1/33. számában olvashatunk a különböző ember¬
típusokról; a cikk az ötödik embertípusnál az ázsiai tatároknál részletezi a japán
és a Jedzo-i (Ezo, Hokkaido) embereket, akikről a következőket írja: jellemző rájuk
a ,hoszszas ábrázat, melly felül széles, alul pedig hegyes állon végződik, mélyen
fekvő apró szemek, vastag szemhéjakkal, és erős serte forma szemszőrökkel, rövid
pisze orr, kidülledt pofák, ritka vékony haj "s ugyan ollyan szakáll, és vastag czomb,
rövid lábbal, tsak nem egészen barna színük"". A 2. félév 41. számában a könyv¬
nyomtatás történeténél kínai és japán nyomtatásról is olvashatunk egy keveset ar¬
ról, hogy a japánok nyomtatnak a saját nyelvükön, de a szerző ezt nem tartja olyan
sokra, mivel ezek metszetek, és nem szedhető betűs nyomtatások.? Az 1819/2/49.
számban a Tudományok és szép mesterségek Chinában cikkben a kínai hajó, illetve
hajózás leírásánál említik Japánt, leírva, hogy akár Japánba, akár Philadelphiába
hajózzanak a kínaiak, csak a csillagok alapjan navigalnak.®
18 A császár és a sógun személye a korban sokszor keveredik, az a ritkább, ha el tudják választani
a kettőt, az esetek nagy többségében császár alatt a sógun értendő.
19 Geográfia: Japonia vagy Japan, Mindenes Gyűjtemény 1-2., 23. levél, 1789. június 16., 370., 371.,
372.
50 A nappalnak kezdésének s számlálásának sok féle módjai: Mindenes Gyűjtemény 4., 16. levél,
1790. május 26., 244.
51 Az ember nemnek külömbségei (Varietates): Hasznos Mulatságok, 1817/1/33, 263.
52 A Könyv-nyomtatás mesterségének történeti: Hasznos Mulatságok, 1817/2/41, 324.
Tudományok és szép mesterségek Chinában: Hasznos Mulatságok, 1819/2/49, 379.
+ 80 +