Oldal 62 [62]
FARKAS ILDIKÓ
racionalizmustól." Motoori a japán költészetet a mély emberi érzések spontán
kifejezéséért magasztalta az érzelmek visszafojtásának konfuciánus kánonja el¬
lenében. A szerelmes versekről kifejtette, hogy ,a szerelem az az érzés, amely
minden egyéb érzelemnél mélyebben felkavarja az ember lelkét, és ez a költé¬
szetben tud kitörni. A szerelmi költészetben kereshetünk olyan sorokat, amelyek
az ember érzelmeit leghívebben kifejezik." Az érzelmeket megjelenítő — és így
hitelesebb és őszintébb - japán költészethez képest a kínai gondolkodás min¬
dent morális megítélés alá vet, a szerelmet valamilyen alantas dologként kezeli;
a költészetben is a hősies szellemet kedveli, és a kifinomult szerelmi érzéseket
szégyenteljesnek tartja.
A japán kultúrát, nyelvet, irodalmat tanulmányozó tudósok munkásságával új
diskurzus alakult ki, amelynek témája a , japán kultúra", a japán nyelv, irodalom,
történelem lett, és amely a japán kultúra és a ,japánság" új koncepcióját fogal¬
mazta meg. Az identitás diskurzusának tengelye a ,japán kultúra" lett, annak
pedig egyik legfontosabb összetevője a nyelv, amelyhez szorosan kapcsolódott
az irodalom és a múlt, az ősi mitológia. Az identitás kialakításában az eredetei
japán kultúra kutatása, abban pedig az ősi nyelv tanulmányozása jelentette az
egyik legfontosabb területet.? Az önálló, eredeti, autentikus japán nyelv ideálja
hatásos eszköz volt a kulturális identitás megfogalmazására és megalkotására".
Hirata Acutane
Az ősi japán kultúra iránti érdeklődés nemcsak a filológiai, nyelvészeti és irodal¬
mi kutatásokat, az ősi krónikák újrafelfedezését és tanulmányozását lendítette
fel, hanem a japán identitás és nemzeti érzés kialakulását is elősegítette. A tu¬
dományos érdeklődés és kulturális irányzat politikai mozgalommá vált, főként
Hirata Acutane™ (1776-1843) tevékenységének eredményeként.
Hirata és követői már ismerték a nyugati kereszténységet, annak erejét és
hatását is, és felismerték, hogy a kereszténység és az egyházak milyen nagy sze¬
repet játszanak a nyugati államokban ideológiailag, a társadalom egységének
megteremtésében és az államhatalom megerősítésében. Úgy vélték, ezt a sze¬
repet Japánban a sintó töltheti be, és tevékenységük arra irányult, hogy a sintót
erre alkalmassá tegyék. Hirata munkássága már főként ideológiai jellegű volt,
6 Earhart: Japanese Religion, 145-147.; Bary — Tsunoda — Keene: Sources of Japanese Tradition,
35-46.
Tamakushige, Bary — Tsunoda — Keene: Sources of Japanese Tradition, 24-27.
62 Burns: Before the Nation, 12.
63 Uo., 220.
6 Harry D. Harootunian: Things Seen and Unseen: Discourse and Ideology in Tokugawa Nativism,
Chicago, University of Chicago Press, 1988, 199-204.
61
* 60 +