Oldal 57 [57]
KOKUGAKU -— A JAPÁN KULTURÁLIS IDENTITÁS KORA ÚJKORI MEGFOGALMAZÁSA
a munka megkezdése és 21 évvel a szerző halála után") átformálta a japánok
addigi felfogását saját kultúrájukról és történelmükről, és a Kodzsikit kultu¬
rális kánonná tette. A Kodzsikit kínai karakterekkel írták a 8. század elején,
de Norinaga ragaszkodott ahhoz a feltevéséhez, hogy az ókori bonyolult írás¬
rendszer , megfelelő" olvasásával és értelmezésével lehetséges az ősi japán nyelv
rekonstruálása. Így az általa értelmezett , ősi japán nyelven" gyakorlatilag újra¬
írta az ősi krónikát japán szótagírással. Harmincévi munkájával az ősi krónika
minden sorát több oldalnyi kommentárral, magyarázattal látta el, amelyekkel
megalkotta - állítása szerint rekonstruálta — az ókori Japán világát: történel¬
mét, az udvari és a harcos életmód etikettjét, költészetét, sőt, topográfiáját, és
mindezt a kodó (ősi út) fogalma köré rendezte. Mestermunkát alkotott — még
ha a mai nyelvészek kételkednek is abban, hogy a Kodzsikit azzal a szándékkal
írták volna, hogy japánul olvassák a kínai karaktereket." Az új szövegben 2-3
mondat krónikaszöveget akár 10 vagy még több oldalnyi jegyzet és magyarázat
követett. Norinaga úgy vélte, mindezzel nem értelmezi, pusztán csak felfedi a
krónika szövegének , eredeti" jelentését úgy, hogy megfosztja azt a kínai men¬
talitás káros befolyásától. Mindezzel a szöveg új értelmet nyert, az eredetileg
töredékes narratíva-részletekből álló fragmentált krónika a jegyzetekkel időbeli,
ok-okozati és célzatossági perspektívát kapott. A Kodzsiki az ,isteni korszak"
leírásával — amely tartalmazta a Japán-szigetek és a japán nép teremtését, az
istenek tetteit, köztük az első japán uralkodó, a Napistennő unokájának földre
szállását — évszázadokra kanonizálta a japán eredetmítoszt, megfogalmazva
benne a japánok , egyediségét" és „felsöbbrendüseget”.
Motori Norinaga gyakorlatilag újraírta a Kodzsikit — véleménye szerint csak
feltárta az igazi értelmét — és mellékelt kommentárjaival meghatározta a japán
mitológia máig érvényes értelmezését." A Kodzsikiben a Napistennő kultuszára
utaló jegyeket talált, amelyekre alapozva megalkotta a sintó mitológia narratí¬
váját, amelyet több művében is kifejtett. Az alábbi hosszabb részlet Tamakusige
(Díszes ékszerdoboz, 1786) című művéből tartalmazza ennek a narratívának
minden lényeges elemét: a teremtést, a Napistennő uralkodását és jelentőségét,
a japán császári ház isteni származását, a japán föld és a japánok különleges
helyét a világban, azaz mindazt, amit az , Ősi Út" (Kodó) fogalmával kifejeztek
a későbbiekben is: "
3 Szabó Balázs: Motoori Norinaga: Naobi no mitama. Bevezető és fordítás, Vallástudományi
Szemle, 2011/3, 149-168., 151.
* Burns: Before the Nation, 80.
45 Jun’ichi Isomae: Reappropriating the Japanese Myths. Motoori Norinaga and the Creation
Myths of the Kojiki and Nihon shoki, Japanese Journal of Religious Studies, 2000 27/1-2, 15-39.,
15.
“© Bary — Tsunoda — Keene: Sources of Japanese Tradition, 15.